NyúlZéland - A Kezdetek (D1)

Rendhagyó módon az elején kezdjük. :D

Bélus térképén már régóta szerepelt, az enyémre pedig minimum 2001ben került fel Új-Zéland. (Nem értem, hogy a nyúlkommandóm mért nem referált a szigetekről korábban... ?)
Mivel mindketten mindig is nagy Gyűrűk ura rajongók voltunk, nem volt kérdéses, hogy premier előtt mozizzunk. Háromszor is. Na, és ki emléxik a monstre, egész napos filmvetítésre a Gyenesben?;)
Szerintem az új-zélandi táj nem csak minket ütött ki a nyeregből...! :-D

ÚZ helyett ugye OZban landoltunk, ami csak 1 betű és 2000km tévesztés -- és könnyedén korrigálható. Egy éve vártunk a helyzetre, most pedig be is rúgtuk.. hahahaha :-)))))))

Az előkészületekben nagyon aktívak voltunk, egészen addig, amig el nem kezdtem melózni... A tematika alapját a Gyűrűk ura filmek forgatási helyszínei adták, ezenkívül erősen improvizáltunk is. Ezért történhetett úgy, hogy spontán erősen bekezdtünk a Coromandel-félszigeten, és az első két napot ott töltöttük. Azt hittük, sose jutunk oda és vissza ("There and back again...") 11 nap alatt...

1. nap
A landolás után (aucklandi repülőtérre, Manukau) a lakókocsis társaságot vettük irányba - taxival mentünk, hogy mindenki lássa... :-)), és mert éppen senki sem tudott kijönni elénk, hogy felvegyen minket. Pedig milyen jó is lett volna egy Welcome to Kiwi tábla! :-D Nahát meg is kaptuk a táblánkat, mindjárt a lakókocsis iroda bejáratánál! Első ámulat. Majd megjelent a "levelezőpartnerünk", a rasztahajú Amanda, aki igazi laza szöveget nyomatva vezetett be bennünket a lakókocsizós világba. Kaptunk pár tippet, néhány dvd-t, és egy rövid tréninget, majd útrakeltünk. Elsőször is bevettük magunkat egy ábécéáruházba, ahol fantasztikus zöldségeket és gyümölcsöket vásároltunk be magunknak, na meg mindent, ami "kellhet" másfél hétre mínusz csokinyúl... Első maorikkal kapcsolatos benyomásunkat is elkönyveltük: negatívnak. A pénztáros hölgy szinte csak nem köpött le bennünket... Bezzeg a másik pénztárban álló hölgyike még virágot is tűzött a füle mellé... :)
Amanda ajánlását követve vágtattunk az autópályán a Coromandel-fsz felé -- tengerpartnézést és fürdőzést is terveztünk. Útközben falatoztunk is, valahol egy nagy útkereszeződés után balra :) betértünk egy halashoz, ahol megtanultuk az első helyi kifejezést: "fás ánd csápsz" = fish & chips. :D De milyen isteni volt a füstölt hal...! Kidobtuk a kempingszékeket az első nagyobb kanyarban, és ott falatoztunk. A szállást nem találtuk ki előre, de gondoltuk, majd jól megállunk valahol egy kis parkolóban, és élvezzük a dupla-aksi előnyeit. Így is tettünk, amikor is összetalálkoztunk egy helyi lakossal, Marie-vel, akitől először hallottunk arról, hogy az önkormányzat rászáll a "vadon" kempingezőkre. Pedig ha tudta volna az önkormányzat, hogy mi milyen szuper géppel közlekedünk...! A jószerencsénknek köszönhetően talán az egyik legszebb helyen kötöttünk ki első este: Marie elhívott bennünket a birtokukra...! :-o Sok-sok km-en keresztül kacskaringóztunk a tengerparti úton, amikor egyszer csak elérkeztünk egy nagy kanyarhoz és egy nagy kapuhoz.
Ez tényleg szájtátós vidék! A sok kis domb az öböl körül, minden gyönyörű zöld, kivéve a nagy marhákat.. :-) Igazán jó kis helyre parkoltunk - egy marha család mellé, közvetlenül a tengerparton. Hihetetlen volt... Naplemente előtt dombmászás, és ismerkedés a családdal. Meg a marhákkal. Este teázás a "háziak"-kal. George-tól megkaptuk a katekizmust is, jó hosszúra nyúlt a beszélgetés a vallás témájában, és a végén még valami áldásfélét is kaptunk. Tegnap meg email-t tőlük, az Isten háta mögül....

Első napos képek.