Ha november, akkor Látogatónk érkezik. ;)
Ez már meg is történt, azért kussoltunk annyira, mert Zsolt barátunk megérkezett múlt pénteken, és ennek következtében nagy volt a hétvégi jövés-menés. A történet úgy kezdődött, hogy péntek reggel megpróbáltunk időben kiérni a gép érkezésére, de jól eltájoltuk magunkat, ugyanis a kedvező hátszél hatására a singapore-i gép vagy 35 perccel hamarabb leszállt... Zsolt hívott is bennünket, amikor megérkezett, csak azt felejtette el közölni, hogy már rég a reptéren kívül vár ránk... Mi pedig szépen vártunk és izgatottan figyeltük a 2 különböző irányból érkező túristákat, hogy mikor pillantjuk meg rég nem látott ismerősünket. Nagyon izgalmas pillanatok voltak ezek! :D A "csomagfelvétel" után Bélus kidobott bennünket itthon, majd elvágtatott melóba. Mi egy kis szöszölés után elkezdtük a sydney-i menetet: buszozás - Chatswood/Mandarin Centre/ebéd; vonatozás - Wynyard/Operaház&Botanikus kert/kávé; komp és Sydney belvárosának esti fényei... Tömegközlekedésből egyértelműen ötös. :-)
Hétvégére Kék-hegységes túrát terveztünk, de sajnos az időjárás nem volt olyan kedves hozzánk, mint tavaly. Ezért a spontaneitást hívtuk segítségül. :) Kezdésnek a tavalyi első napos túrát gondoltuk (Conservation hut). A beszállásnál/előtt magunkhoz vettük a kávé és sütiadagunkat, és elégedetten nyugtáztuk, hogy a beülős helyen a személyzet megváltozott, sőt, nem kellett hosszasan várni a kiszolgálásra. Közben a köd is felszállt, és megpillanthattuk a környéket. Természetesen a kokabúrák is röhögni kezdtek, amint jobban előrehaladtunk az úton. :-D Hát, nincs kirándulás madarak nélkül -- szombaton kivételesen sok madarat, papagájt és kakadut láttunk a környéken. Hosszúnak tűnt a túra, és én nagyon elfáradtam... :-o
A tavalyi szállásunkat idén nem sikerült megcsípnünk (nyilván valami népünnepély volt a környéken, és a legtöbb szállást befoglalták - rododentron-ünnep!), úgyhogy hosszas keresgélés után a katoombai hátizsákos hostelt próbáltuk ki. Szerencsére vannak külön szobáik is fürdőszobával, úgyhogy a középiskolai kollégiumi hangulatot most kihagytuk. :) Mivel ezúttal a központhoz közel ütöttünk tanyát, elképzelhetetlennek tűnt, hogy a tavalyi "kihalt város"-kép fogadjon bennünket. Rövid séta után, Bélus jó szimatának köszönhetően rátaláltunk a legtutibb vacsorázós helyre, a The Carrington Hotel kocsmájára, a The Brasserie-re. A legjobbkor érkezhettünk, mert még lehetett válogatni az asztalok között, aztán hamarosan megtelt a hely. Csakúgy mi a mi bendőnk! :) Este levezetésképpen Bélus és Zsolt még csocsóztak egyet a szállón, aztán próbáltunk aludni, de kivételesen éppen aznap este/éjszaka ment a hőbörgés...
Vasárnap álmos fejjel és vádlizomlázzal ébredtem. Mellesleg éhes is voltam, valószínűleg mindannyian, úgyhogy már alig vártam, hogy összepakoljunk. :) Ismét találtunk egy szuper kis helyet, cafe-t, ahol reggeli tea és tojás-bacon mellett kiválasztottunk az aznapi úticélt/programot: a Jenolan Cave-et. Nem volt túl szép idő aznap, eső + köd, tehát a barlangi túra igen kiváló ötletnek bizonyult. A Kék-hegység túloldalán, a nyugati oldalon, gyönyörű tájakon autóztunk. Tisztára Új-Zéland-érzésünk volt! :-)) A túra 2.30-kor indult, addig még kicsit sétálgattunk a terepen - kívül. A River Cave nevű túrára neveztünk be, nekem már mindegy volt, gondoltam, 2 óra gyaloglás és 1298 lépcsőfok megmászása után csak nem lesz erősebb az izomlázam. Természetesen tévedtem. :-D A barlangi túravezetőnk nagyon jófej és vicces pasi volt, mindent szépen elmagyarázott és kedvesen válaszolgatott a kérdéseinkre is. Bélus jólfelkészült versenyzőként fejlámpával a fején közlekedett, így egy-egy világítás nélküli területet is jól lláthattunk. Egy élmény volt! És ekkora ködöt sem mostanában láttunk!
