Mielőtt elkezdődött volna számunkra a fűtési szezon (azaz: ma; minekután nem bírtuk a nappalis 17 fokot), azért még dobtunk egyet: végülis valóban elmentünk kempingezni.
Azért van itt némi nyomaték, mert pénteken nekem aztán már semmi kedvem nem volt a "ki"-mozduláshoz. Meg a pakolás.... Másrészt a kollégákkal nem volt kedvem még, az irodán kívül 3 napot együtt tölteni, gondolván, hogy úgy sem bírnak leakadni a "munka" témakörről, amivel engem világgá lehet üldözni - mostanában... Persze ettől nem kellett volna annyira paráznom, mert hálistennek mindenki szigorúan tartotta magát az irodamentes hétvége gondolatához! :)
Hihetetlen dolog is történt: nem mi értünk a kempingbe utoljára! Pedig a kollégák közül többen fogadtak ránk -- hahaha... :)))) Na de arra szerintem egyik se fogadott, hogy mi a majdnem kész vacsorával érkezünk! Dolgoztunk is vele rendesen pénteken éjszaka lett, mire kihűlt a 2,5 kg marhapörkölt. :D
Szombaton kábé 2 órát autóztunk Bundanoonba, a Gambell's Rest nevű kempingig, amely a Morton Nemzeti Park északi bejárata (Sydney-től délre). Néhány órát elszórakoztunk a sátrak és a konyha-nappali-étkező felállításával, Bélus még egy kis ugrálózkötelezésre is sort kerített. Közben szépen lement a nap és megfőtt a marhapörkölt, amit mindenki nagy lendülettel fogyasztott. :) Borozás és UNO-zás, éjfélkor villanyoltás.
Vasárnap hajnali ébredés, pontosítok: 3ig nem tudtam elaludni, valszeg a marha dolgozott bennem :-/, úgyhogy "megvártam" a napfelkeltét, és visszafeküdtem kumni még egyet. Másnak sem volt kellemes az éjszakája: Bé tőlem nem tudott aludni, Kevinék matraca laposra engedett, így ő egész éjszaka az autóban ülve PSP-vel játszott, Sean meg csak egyszerűen hülyére fagyot, mert nem volt hajlandó belebújni a hálózsákjába... ááááh.... Tettre készen, képességeink tudatában, vártuk a Nagy Kirándulást! :-D Ezt egyébként nem miattunk (Bt.) írtam, mert mi mindenre képesek vagyunk ;), hanem némi cinizmussal a kempingezéshez és túrázáshoz kevésbé szokott, Wii-ujjú és -vádlijú, ázsiai származású barátainkra... :D Ezért is alakult úgy, hogy egy 1,5 órás, szintben erősen hullámzó körre mentünk a Fairy Bowel-vízeséshez.
Hát a lépcsők nagyon bejöttek! Legalább nekünk, úgyhogy egy kis pihi után, mi, a stramm négyek :), átautóztunk a Bungonia-kanyonhoz. Ez NSW legrégebbi tájvédelmi körzete, a gyönyörű kanyonnal és több, védett barlanggal. Na és persze sziklamászós falakkal! Mászásra nem került ugyan sor, mert egy külön túra a falak megközelítése (talán Bélus erről is ír majd egyszer...), és a vihar is csak egyre közeledett, úgyhogy alaposan megcsodáltuk a környéket, majd húztunk vissza a kempingbe. Útközben rendesen körbenyalt bennünket a vihar, de marha nagy mázlival csak akkor csapott le (és lencsenagyságú jeget szórt), amikor már a konyhatető alatt pörgettük a barbie-ra a vacsoránakvalót: halloumi, minipolip, rákocska, busa. Kicsit könnyebb vacsora, mint a marhapörkölt! :D
Mellesleg mire visszaértünk a kepmingbe, még a vacsora előtt, a csapat fele sátrat bontott és összepakolt. "fut a gyáva!" - hahaha... :D
A jégeső hozott vagy 10 fok lehülést, aztán jött a hideg zuhany (jól kifogtam...), és némi hidegrázás a sátorban. A jó kis lafuma hálózsákom eléggé hiányzott vasárnap iccaka... A hétfő reggel viszont megint napsütést hozott és egy újabb, rövid sétát a környéken. Délben vagy 2 órán keresztül pakoltuk a kempinges cuccokat, aztán Bundabugyiban (hát csak átneveztük a szomszéd falut!) bedobtunk egy laza ebédet. Hazafelé még benéztünk a sarki skót boltba is, ahol valamiért ír zászlót is árultak... :D
2010. április 26., hétfő
2010. április 22., csütörtök
anzac '10
Meg el sem keszult a beszamolo legutobbi kirandulasrol (Belus!), de mar pakolunk a kovetkezore: szombaton satrazni indulunk vhova delre Sydney-tol. Valami kolcsonsatrunk lesz "allitolag", es eletunkben eloszor a sajat, szuper, onfelfujodos matracunkon fogunk aludni. Akkor is, ha nem lesz sator. Max. valahogy felszereljuk a moszkitohalonkat, mert az bezzeg van am! (a szallodak es a lakokocsi kenyelmeben sose hasznaltuk :)
Morton National Park
Kollegakkal megyunk, ami erdekes lesz. Kettojukkel ugyan mar voltunk egyszer kempingezni, ami reszunkrol kemenyen egy naposra sikeredett, mert magunkkal vittuk a vihart is, amikor meglatogattuk oket. Most 2 ejszakasra tervezzuk, mivel az Anzac Day (apr.25.) miatt hetfot is megkapjuk szabiban. :)
Vicces lesz, mert rajtunk kivul a tobbiek: ket kinai es ket malaj (kollegak + hazastarsak) -mondhatni- nem egy kempingezos fajtak... :D Bar Kevinek legalabb mar kiprobaltak..., oket viszont majdnem sikerult kinyiffantanunk a legutolso kozos kirandulasunkon.. hahahaha.. :)))
Most majd sziklat maszni visszuk oket, hadd edzodjenek..! ;)
Van kihivas is betervezve szombatra: gazos platnin (BBQ) kellene gulaszuppet (=ausztralul: gulyasporkoltet) foznunk 8 fore. Legszivesebben termeszetesen bogracsgulyasoznank, de a tuzgyijtas tilos, valamint a felszerelesnek is hijjan vagyunk. Viszont legalabb tudjuk, hol lehet beszerezni! (Lazar Butchery)
Bovebben es kepekkel jovunk vmikor jovo heten... ;)
Morton National Park
Kollegakkal megyunk, ami erdekes lesz. Kettojukkel ugyan mar voltunk egyszer kempingezni, ami reszunkrol kemenyen egy naposra sikeredett, mert magunkkal vittuk a vihart is, amikor meglatogattuk oket. Most 2 ejszakasra tervezzuk, mivel az Anzac Day (apr.25.) miatt hetfot is megkapjuk szabiban. :)
Vicces lesz, mert rajtunk kivul a tobbiek: ket kinai es ket malaj (kollegak + hazastarsak) -mondhatni- nem egy kempingezos fajtak... :D Bar Kevinek legalabb mar kiprobaltak..., oket viszont majdnem sikerult kinyiffantanunk a legutolso kozos kirandulasunkon.. hahahaha.. :)))
Most majd sziklat maszni visszuk oket, hadd edzodjenek..! ;)
Van kihivas is betervezve szombatra: gazos platnin (BBQ) kellene gulaszuppet (=ausztralul: gulyasporkoltet) foznunk 8 fore. Legszivesebben termeszetesen bogracsgulyasoznank, de a tuzgyijtas tilos, valamint a felszerelesnek is hijjan vagyunk. Viszont legalabb tudjuk, hol lehet beszerezni! (Lazar Butchery)
Bovebben es kepekkel jovunk vmikor jovo heten... ;)
2010. április 9., péntek
Walhalla és a Baw Baw Nemzeti Park (Victoria)
Két, napos-kirándulós hétvége van mögöttünk -- igyekszünk kihasználni a valószínűleg utolsó, melegebb napokat mielőtt beköszönt a hidegebb évszak...
Ez itt az elmaradt beszámoló a húsvéti hétvége kirándulós feléről.
A hétvége úgy jött ki, hogy végülis sikerült megúsznunk az esőt, így mindhárom napot a szabadban tudtuk tölteni Tomival, Szilvivel és a gyerkőcökkel.
Szombaton egész napos kirándulásra mentünk, az irány Walhalla és a Baw Baw Nemzeti Park sziklái voltak (Mushroom rocks). Az előbbiről csak azt tudtuk, hogy egy pirinyó, alvó város, a másodikról pedig, hogy ha esik, akkor nem lesz mászóka.
Walhalla
- egykor Ausztrália leggazdagabb városaként tartották számon, miután 1863-ban aranyat találtak ezen a területen. Mi körülbelül 2 órát kocsikáztunk kelet felé, az út végén nem kevés hajtűkanyarral, mire elértük ezt a gyönyörű környéket. Természetesen megint Európa-fílingünk volt (talán Rax?), és baromira örültünk, hogy nem esik az eső. :) Nehéz elképzelni, hogy nézhetett ki a városka, mikor még 4-5 ezren lakták -- egy kis segítség :) Mára elnéptelenedett, összesen 20 fős lakosú kis település. Annyira érintetlen, hogy csak a 20. sz. végén csatlakozott rá az elektromos hálózatra - írja az útikönyv; "és akkor hogy bányásztak?" - kérdezi Bé.
Beneveztünk egy bányalátogatásra (nekem ez volt életem első "útja"), hogy megtapasztaljuk a "lenti levegőt", és meghallgassuk a hellyel, helységgel kapcsolatos történeteket. Minket a fő bányajáratba kísért be a vezetőnk , mi meg csak hüledeztünk, hogy milyen hihetetetlenül nyomorúságos körülmények között folyt a bányászat itt. Nekünk, mezei látogatóknak, kötelező volt a kobak, de az annó ott dolgozók csak egy egyszerű sapkát viseltek, plusz bajuszt, mert azt gondolták, hogy az megvédi őket a por belélegzésétől... Órabérben, pihenő nélkül dolgoztak napi 8 órát (egy vasruddal és kalapáccsal bontották a sziklát, és sajnos sokszor egymást is :-/); megdöbbentő, hogy milyen magas volt a halálozási arány. A bányalovak lent, a föld alatt pusztultak el, ha egyszer levitték őket föld alatti munkára.
Valaki itt is meggazdagodott: 50 év alatt kb. 13,5 tonna aranyat bányásztak ki a 8,5 km Hosszú Alagút Aranybányában (Long Tunnel Extended Mine).
És ha már itt tartunk, álljunk meg egy szóra! Bányászat Magyarországon -- tudtátok, hogy a sümegi és Tata-kálváriadombi bányaleletek 6ezer évesek?? -- wiki. Ezek után most már muszáj lesz elmenni az Oroszlány bányamúzeumba is...! :D
Walhallában nem is töltötünk túl sok időt: a bánya után beugrottunk a helyi szabadkőműves társaság (!) klubjába, amit éppen akkor nyitottak ki. Döbbenettel teli csodálkozással néztünk körül, mert nem is tudtuk, hogy a nyilvánosság előtt is mutatkoznak (fényképek, oklevelek, használati eszközök kiállítása, gyülekező hely). :0 Kicsit beszélgettünk az egyik mesterrel, de természetesen csak felületes társalgás volt ez, hiszen konkrét kérdésekre nem adhatott választ. (Bé, mit is kérdeztél tőle pontosan?)
Baw Baw Nemzeti Park/Mt Erica
Utunkat tovább folytattuk az Ausztrál Alpokban. Februárban az AU Alpok keleti felét látogattuk meg (Kosciuszko NP), ezúttal pedig a nyugati oldalon hatoltunk be a dzsungelbe! :) Amikor ezeket a sorokat pötyögöm, a parkban olyan 14 fok lehet, nem sokkal kevesebb, mint amit mi fogtunk ki húsvét szombaton. Már az útról láttuk, eléggé messziről, hogy a hegy egy nagy fehér felhőbe burkolózott, és csak találgattuk, hogy mi fogad bennünket, mire felérünk... Nagy esők után voltunk, de aznap semmi :), viszont a sziklák eléggé sok mohát növesztettek magukra, növelve ezzel a látványt, és csökkentve a sziklamászás élvezeti értékét. Úgy 1,5 km-t kellett csak gyalogolni felfelé, a mohos sziklák és pálmafaerdő övezte ösvényen. Nem sok túristával találkoztunk, fent viszont valakik szemmel láthatóan sátrat vertek! :) Nemsokára jött is az apa-fia parti, és nagy élvezettel készültek a koraesti főzőcskézésre, beszélgetésre. Kis útbaigazítással is szolgáltak, ennek köszönhetően még tovább mentünk, és egy igazi sziklagomba erdőben találtuk magunkat. Egyik kedvencem a hóember, na és a tojások sem utolsók! :D Mivel majdnem minden sziklatömb tiszta dzsuva volt, és nem volt nálunk mászócsuka, elmaradt a boulderezés. Az amatőr próbálkozások megtekinthetők az albumban. xD
Pedig micsoda gránitkövek ezek...! (majdnem olyan csodálatosak, mint az új-zélandi, déli szigetei sziklák... azokért még egyszer elmegyünk!! :p) Na de sztem még talán ide is visszajutunk -- teljes felszereléssel..!
Ez itt az elmaradt beszámoló a húsvéti hétvége kirándulós feléről.
A hétvége úgy jött ki, hogy végülis sikerült megúsznunk az esőt, így mindhárom napot a szabadban tudtuk tölteni Tomival, Szilvivel és a gyerkőcökkel.
Szombaton egész napos kirándulásra mentünk, az irány Walhalla és a Baw Baw Nemzeti Park sziklái voltak (Mushroom rocks). Az előbbiről csak azt tudtuk, hogy egy pirinyó, alvó város, a másodikról pedig, hogy ha esik, akkor nem lesz mászóka.
Walhalla
- egykor Ausztrália leggazdagabb városaként tartották számon, miután 1863-ban aranyat találtak ezen a területen. Mi körülbelül 2 órát kocsikáztunk kelet felé, az út végén nem kevés hajtűkanyarral, mire elértük ezt a gyönyörű környéket. Természetesen megint Európa-fílingünk volt (talán Rax?), és baromira örültünk, hogy nem esik az eső. :) Nehéz elképzelni, hogy nézhetett ki a városka, mikor még 4-5 ezren lakták -- egy kis segítség :) Mára elnéptelenedett, összesen 20 fős lakosú kis település. Annyira érintetlen, hogy csak a 20. sz. végén csatlakozott rá az elektromos hálózatra - írja az útikönyv; "és akkor hogy bányásztak?" - kérdezi Bé.
Beneveztünk egy bányalátogatásra (nekem ez volt életem első "útja"), hogy megtapasztaljuk a "lenti levegőt", és meghallgassuk a hellyel, helységgel kapcsolatos történeteket. Minket a fő bányajáratba kísért be a vezetőnk , mi meg csak hüledeztünk, hogy milyen hihetetetlenül nyomorúságos körülmények között folyt a bányászat itt. Nekünk, mezei látogatóknak, kötelező volt a kobak, de az annó ott dolgozók csak egy egyszerű sapkát viseltek, plusz bajuszt, mert azt gondolták, hogy az megvédi őket a por belélegzésétől... Órabérben, pihenő nélkül dolgoztak napi 8 órát (egy vasruddal és kalapáccsal bontották a sziklát, és sajnos sokszor egymást is :-/); megdöbbentő, hogy milyen magas volt a halálozási arány. A bányalovak lent, a föld alatt pusztultak el, ha egyszer levitték őket föld alatti munkára.
Valaki itt is meggazdagodott: 50 év alatt kb. 13,5 tonna aranyat bányásztak ki a 8,5 km Hosszú Alagút Aranybányában (Long Tunnel Extended Mine).
És ha már itt tartunk, álljunk meg egy szóra! Bányászat Magyarországon -- tudtátok, hogy a sümegi és Tata-kálváriadombi bányaleletek 6ezer évesek?? -- wiki. Ezek után most már muszáj lesz elmenni az Oroszlány bányamúzeumba is...! :D
Walhallában nem is töltötünk túl sok időt: a bánya után beugrottunk a helyi szabadkőműves társaság (!) klubjába, amit éppen akkor nyitottak ki. Döbbenettel teli csodálkozással néztünk körül, mert nem is tudtuk, hogy a nyilvánosság előtt is mutatkoznak (fényképek, oklevelek, használati eszközök kiállítása, gyülekező hely). :0 Kicsit beszélgettünk az egyik mesterrel, de természetesen csak felületes társalgás volt ez, hiszen konkrét kérdésekre nem adhatott választ. (Bé, mit is kérdeztél tőle pontosan?)
Baw Baw Nemzeti Park/Mt Erica
Utunkat tovább folytattuk az Ausztrál Alpokban. Februárban az AU Alpok keleti felét látogattuk meg (Kosciuszko NP), ezúttal pedig a nyugati oldalon hatoltunk be a dzsungelbe! :) Amikor ezeket a sorokat pötyögöm, a parkban olyan 14 fok lehet, nem sokkal kevesebb, mint amit mi fogtunk ki húsvét szombaton. Már az útról láttuk, eléggé messziről, hogy a hegy egy nagy fehér felhőbe burkolózott, és csak találgattuk, hogy mi fogad bennünket, mire felérünk... Nagy esők után voltunk, de aznap semmi :), viszont a sziklák eléggé sok mohát növesztettek magukra, növelve ezzel a látványt, és csökkentve a sziklamászás élvezeti értékét. Úgy 1,5 km-t kellett csak gyalogolni felfelé, a mohos sziklák és pálmafaerdő övezte ösvényen. Nem sok túristával találkoztunk, fent viszont valakik szemmel láthatóan sátrat vertek! :) Nemsokára jött is az apa-fia parti, és nagy élvezettel készültek a koraesti főzőcskézésre, beszélgetésre. Kis útbaigazítással is szolgáltak, ennek köszönhetően még tovább mentünk, és egy igazi sziklagomba erdőben találtuk magunkat. Egyik kedvencem a hóember, na és a tojások sem utolsók! :D Mivel majdnem minden sziklatömb tiszta dzsuva volt, és nem volt nálunk mászócsuka, elmaradt a boulderezés. Az amatőr próbálkozások megtekinthetők az albumban. xD
Pedig micsoda gránitkövek ezek...! (majdnem olyan csodálatosak, mint az új-zélandi, déli szigetei sziklák... azokért még egyszer elmegyünk!! :p) Na de sztem még talán ide is visszajutunk -- teljes felszereléssel..!
sziklagomba felhőben
Mászós szempontból:
ez a rész itt Bélusra vár, de én azért idebökök egy használható leírást: Climbs At Mt Erica Rocks
jelentés Melbourne-ből
Kinyitottam a Lonely Planet Ausztrália keleti partvidéke c. kiadványát, hogy legalább utólag olvassak ezt-azt a városról és környékéről, de már az első mondatnál elakadtam:
"Melbourne Ausztrália legélhetőbb és legszerethetőbb fővárosa. Kényelmes és kozmopolita, összabékíti a benne keveredő régit és újat, harsányat és visszafogottat, a zárt és a szabad tereket, az előre láthatót és a véletlent."
És akkor jöjjön mindjárt egy kép is:
Bringaparkoló, csak úgy, a város közepén, egy akármilyen kereszteződésnél, és valóban, a bukósisakok LÓGnak a kerékpárokról. (!!)Nem is tudom, mit írjak erről a vizitről...
Amilyen rövid időt töltöttünk Melbourne belvárosában, annyira nagyon-nagyon tetszett...! Bárcsak maradtunk volna még..., akkor talán megtapasztalhattuk volna Az Időjárást, amiről a sydney-iek beszélnek, hogy aszongya: mennyivel hidegebb ott és szelesebb is persze. Továbbá battyoghattunk volna a nagy (?), városi tömegben, ami általában a nagyvárosok belvárosaira és túrista-nevezetességeinek környékére oly jellemző. És akkor talán már nem mondhatnám azt, hogy mihamarabb vissza akarok menni...! :D
Nyilván "csak" szerencsénk volt, hiszen múlt pénteken "Good Friday" (Nagypéntek) alkalmából, mi dolgozók szabadnapoztunk, és valószínűleg mindenki otthon maradt vagy a legmesszebb menekült a citytől. És ráadásképpen még szuper időnk is volt, igaz a nap folyamán többször is beijesztett egy-egy hatamas és sötét felhő...
4 naposra terveztük a húsvéti hétvégét. A Nagyszerű Terv az volt, hogy családlátogatásosra vesszük a figurát (nem családegyesítés volt ez, hanem egy régi, több generációra visszavezethető családi kapcsolat újbóli megerősítése), de "ha már ott vagyunk", egy kicsit városnézést is beiktatunk. Így aztán a reptérről a SkyBus-szal (reptér-city járat) bezötyögtünk a Southern Cross Pályaudvarra #20perc/$16/szuper busz, csomagmegőrzőben hagytuk a batyunkat, és térképpel a kezünkben elindultunk. Természetesen az ellenkező irányba -- a térkép szerint! :D Na de ez volt a szerencsénk, mert egyébként sose értünk volna el sehová... Számításainkat a "Free City Circle Tram", azaz a "Körbe-körbe ingyérbe' villamos"(=Free Vili :D) szolgáltatásra alapoztuk. Ez egy olyan villamos, ami a belváros körül, a legfontosabb nevezetességeket érintve, két irányban közlekedik minden nap. Kivételt képezett éppen az a péntek, amit mi töltöttünk a városban, na de ez csak sokkal később derült ki...
Mivel kevés időnk volt, csak néhány dolgot néztünk meg a belvárosban, egészen közel a Free Vilihez, hogy bármikor felpattanhasunk rá, ha kedvünk szottyan. Hát ez utólag már nagyon szánalmasan hangzik! Amikor legközelebb visszamegyünk, minimum 2 kört megyek ezzel a villamossal... olyan széééép...! :D
Melbourne-ben az is kiderült (azon kívül, hogy se térképet, se ünnepi menetrendkiírást nem tudunk olvasni xD), hogy mennyire hobbitok is vagyunk: dél körül elfogyasztottunk aznapi harmadik reggelinket! Korábban, úgy reggeli 5 és fél 6 között toltunk egy müzlit, majd a repülőn a Qantas támogatásával újabb falatok csúsztak le. A legtökéletesebb mégis a déli reggeli volt: Bélus arcát figyeljétek! :o) A folyóparton ücsörögtünk és falatoztunk, és nem tudtuk eldönteni, hogy Prágában vagy inkább Párizsban éreztük-e magunkat hasonlóan: hideg volt, sütött a nap, és remek volt a hangulatunk ... :)
A Comedy Festivalnak köszönhetően a zászlóktól volt tarka a város, bár feltételezem, hogy nem ez az egyetlen rendezvény, amitől nyüzsi alakul ki a városban.. ;) Számomra Melbourne = ozi kultúra, film, zene, rádió! A villamosokat hosszan lehet bámulni, rengeteg az utcai szobor, a fa wombatért külön plusz pont, és ki találja meg a kiskutyát? :D A modern épületek, lásd Federation Square szépen kijönnek a szecessziós háztetőkkel vagy a katedrális csúcsaival.
A rövidprogram alatt egy jó nagyot szippantottunk a városból: Ausztrál Mozgóképközpont, Federation Square, Szt. Pál katedrális, Southgate, Sandridge-híd, Állami Könyvtár.
A folyamatos fotózási ingerem folyománya ez a két fotóalbum: Melbourne Húsvét 1 & 2.
A néhány órás séta után Tomiék felvettek bennünket, és megiramodtunk, kifelé a városból. Egy héttel korábban volt a Forma 1 melbourne-i futama, úgyhogy természetesnek és kihagyhatatlannak éreztük, hogy Szilvi Holdenével végighajtsunk a Pályán -- nézzétek a pálmafákat, ismerősek..? ;)
Melbourne-i túránkat a St Kilda beachen zártuk fekete hattyúkkal és kite-osokkal. Micsoda part!
sydney-i gyöngyszemek
+ csodálatos tengeri állatvilág a Sydney Harbourban - kincsek
+ cápafigyelő-szolgálat - képek és szöveg
+ rinó-szaporítás a Taroonga Zooban - képek és kísérőszöveg (német akcentussal :))
+ cápafigyelő-szolgálat - képek és szöveg
+ rinó-szaporítás a Taroonga Zooban - képek és kísérőszöveg (német akcentussal :))
2010. április 8., csütörtök
4en parban - Newcastle, Port Stephens
Ez a mai is egy olyan nap, amikor kinoz a 2oldali munkaundoritisz, vagy inkabb az iroda- es neonfeny-iszony. Milyen jol esne egy kicsivel tobb termeszetes feny, peldaul nem csak ebedidoben (kisetaltunk), hanem ugy egesz delutan...
Mostantol mi huzzuk a rovidebbet, ezen a felteken -- az embernek elmegy az esze, ha birni akarja ezt a felevenkenti oraatallitast es -idoszamolgatast. Most 8 oraval kulonbozunk HU-tol, nehez lesz megszokni, raadasul most mi vagyunk a teliesedos fazisban, es mondom nektek, itt is lesznek hidegek. (Tegnap pl kotott mellenykeben pozoltam.)
Na de hogy a nyari idoszamitashoz es a marciusi tortenesekhez is visszakanyarodjak:
azt hiszem, a legjobban akkor ultuk meg a szerencse szekeret, mikor ugy dontottunk/tem, hogy kedves vendegeinkkel (Karesszal, Csillaval - eljen az ifju par!) eszaknak vesszuk az iranyt. Mania vagy nem, mi szeretunk Newcastle-ba menni, a legjobban a tengerparton hesszelni es kavicsokat/kagylokat gyujteni. Meg mindig. Mostanra is ezt terveztuk, azzal a kulonbseggel, hogy az igazi hetvegi celpont a mar korabban bemutatott Port Stephens lett. A joszerencset tobb okbol is meg kell emlitenunk ezzel a hetvegevel kapcsolatban...
.Eloszor: kiderult, hogy egyik kollegank csaladi kapcsolatok reven szallast tud nekunk foglalni az egyik Port stephensi faluban, Fingal Bay-be. Igen, lehet nevetni, valoban igy hivjak a kis falut. Meg is kaptuk a ket szett hazkulcsot, sot, meg a "titkos szekreny"-hez is kaptunk hozzaferest. Mekkora bizalom!
.Masodszor: Belus -komolyan- veletlenul eppen pentekre szervezett maganak munkat Newcastle-ba, igy felpakoltuk az autot egy hetvegere, es hajnalban 4en egyutt vagtunk neki a 2oras utnak.
.Harmadszor: mar majdnem Newie-ba ertunk, amikor sokkent ert bennunket, hogy otthon felejtettuk a nyaralo kulcsait! (a munkabajaros kezitaskamban maradt, ugyanis) Plusz kiderult, hogy Belus sykes-os kolleganoje, jobaratunk Cas, aznapra szabit vett ki, es"elfelejtette", hogy Belus erkezni fog hozza... Halistennek Be meg mindig a problema-megoldasbol keresi a kenyeret :), es aznap is jol feltette az i-re a pontot! :D Elintezett maganak fel nap konzultaciot, es kozben megszerezte a potkulcsot! (mindehhez csak annyi kellett, hgy Alex kollegank felhivja baratnojet, aki kapcsolatba lepett a szuleivel, akike a nyaralo, majd a szulei szoltak a szomszedoknak, Frednek es Margaret, hogy a 4 luzer, Bela vezetesevel a koraesti orakban erkezik.) Elkepzeltem, hogy majd kb 5 orat autozok a 2 kulcs-csomoval, ahelyett, hogy a homokban fekudjek -- szornyu volt. Asszem, kaptam is egy kis sokkot, amit meg a beach sem mosott ki, ugyhogy estere elhullottam, mint az oszi (vagy ozi?) legy.
.Negyedszer: csodalatos idot fogtunk ki!
Egyebkent nincs is jobb, mint strandolni es lazazni, amig mindenki dolgozik, raadasul penteken...! :0 Kivetelesen tomegekkel talalkoztunk a newcastle-i tengerparton, mint kesobb kiderult: vmi unnepnap volt, ugyhogy szinte eletre kelt a beach. Fott a fejunk a melegben, de csak elbattyogtunk Merewetherig, majd kis uszka a medenceben es kavics/kagylogyujtes szabadprogramkent. A vizszint kimondottan alacsony volt, igy Bar Beachen begyalogoltunk a homokpadig, ahol kedvezo lehetoseg nyilt egy kis body surfre. :) Na nem nekem, en orulok, hogy tuleltem a homokpadig-bemenetelt...! :DD Levezetes Cardiff legjobb hambizojaban, Belussal kiegeszulve.
Port Stephens
A negyedik alkalom, hogy PS-be mentunk, es mondhatom, hogy ez sikerult a legjobban! :) Nem csak azert, mert nagyon kellemes volt a tarsasag es kivalo a szallas, hanem azert is, mert megint valami uj elmenyt szereztunk. Hat nem is egyet, mert minden napra jutott egy-egy. :)
Most eloszor furodtunk is: Fingal Bay - esti furdes a Holddal kiegeszulve, Shoal Bay - labdazas + uszasoktatas (utolag is meg 1szer koszi, Csilla!), Point Stephens - buvarkodas, Fingal Spit - hullamfurdo.
Mostantol mi huzzuk a rovidebbet, ezen a felteken -- az embernek elmegy az esze, ha birni akarja ezt a felevenkenti oraatallitast es -idoszamolgatast. Most 8 oraval kulonbozunk HU-tol, nehez lesz megszokni, raadasul most mi vagyunk a teliesedos fazisban, es mondom nektek, itt is lesznek hidegek. (Tegnap pl kotott mellenykeben pozoltam.)
Na de hogy a nyari idoszamitashoz es a marciusi tortenesekhez is visszakanyarodjak:
azt hiszem, a legjobban akkor ultuk meg a szerencse szekeret, mikor ugy dontottunk/tem, hogy kedves vendegeinkkel (Karesszal, Csillaval - eljen az ifju par!) eszaknak vesszuk az iranyt. Mania vagy nem, mi szeretunk Newcastle-ba menni, a legjobban a tengerparton hesszelni es kavicsokat/kagylokat gyujteni. Meg mindig. Mostanra is ezt terveztuk, azzal a kulonbseggel, hogy az igazi hetvegi celpont a mar korabban bemutatott Port Stephens lett. A joszerencset tobb okbol is meg kell emlitenunk ezzel a hetvegevel kapcsolatban...
.Eloszor: kiderult, hogy egyik kollegank csaladi kapcsolatok reven szallast tud nekunk foglalni az egyik Port stephensi faluban, Fingal Bay-be. Igen, lehet nevetni, valoban igy hivjak a kis falut. Meg is kaptuk a ket szett hazkulcsot, sot, meg a "titkos szekreny"-hez is kaptunk hozzaferest. Mekkora bizalom!
.Masodszor: Belus -komolyan- veletlenul eppen pentekre szervezett maganak munkat Newcastle-ba, igy felpakoltuk az autot egy hetvegere, es hajnalban 4en egyutt vagtunk neki a 2oras utnak.
.Harmadszor: mar majdnem Newie-ba ertunk, amikor sokkent ert bennunket, hogy otthon felejtettuk a nyaralo kulcsait! (a munkabajaros kezitaskamban maradt, ugyanis) Plusz kiderult, hogy Belus sykes-os kolleganoje, jobaratunk Cas, aznapra szabit vett ki, es"elfelejtette", hogy Belus erkezni fog hozza... Halistennek Be meg mindig a problema-megoldasbol keresi a kenyeret :), es aznap is jol feltette az i-re a pontot! :D Elintezett maganak fel nap konzultaciot, es kozben megszerezte a potkulcsot! (mindehhez csak annyi kellett, hgy Alex kollegank felhivja baratnojet, aki kapcsolatba lepett a szuleivel, akike a nyaralo, majd a szulei szoltak a szomszedoknak, Frednek es Margaret, hogy a 4 luzer, Bela vezetesevel a koraesti orakban erkezik.) Elkepzeltem, hogy majd kb 5 orat autozok a 2 kulcs-csomoval, ahelyett, hogy a homokban fekudjek -- szornyu volt. Asszem, kaptam is egy kis sokkot, amit meg a beach sem mosott ki, ugyhogy estere elhullottam, mint az oszi (vagy ozi?) legy.
.Negyedszer: csodalatos idot fogtunk ki!
Egyebkent nincs is jobb, mint strandolni es lazazni, amig mindenki dolgozik, raadasul penteken...! :0 Kivetelesen tomegekkel talalkoztunk a newcastle-i tengerparton, mint kesobb kiderult: vmi unnepnap volt, ugyhogy szinte eletre kelt a beach. Fott a fejunk a melegben, de csak elbattyogtunk Merewetherig, majd kis uszka a medenceben es kavics/kagylogyujtes szabadprogramkent. A vizszint kimondottan alacsony volt, igy Bar Beachen begyalogoltunk a homokpadig, ahol kedvezo lehetoseg nyilt egy kis body surfre. :) Na nem nekem, en orulok, hogy tuleltem a homokpadig-bemenetelt...! :DD Levezetes Cardiff legjobb hambizojaban, Belussal kiegeszulve.
Port Stephens
A negyedik alkalom, hogy PS-be mentunk, es mondhatom, hogy ez sikerult a legjobban! :) Nem csak azert, mert nagyon kellemes volt a tarsasag es kivalo a szallas, hanem azert is, mert megint valami uj elmenyt szereztunk. Hat nem is egyet, mert minden napra jutott egy-egy. :)
Most eloszor furodtunk is: Fingal Bay - esti furdes a Holddal kiegeszulve, Shoal Bay - labdazas + uszasoktatas (utolag is meg 1szer koszi, Csilla!), Point Stephens - buvarkodas, Fingal Spit - hullamfurdo.
A szombati napra becsuszott egy delfinnezo hajozas, es ezuttal is az Imagine nevu tarsasaggal mentunk, akikkel tavalyelott a balnakat neztuk volna. Ezuttal nagyobb szerencsenk volt, de nem csak az idojarassal... (A hullamok enyhebbek voltak, igy nem kellett meg a hanyos gyogyszer sem.) Egeszen Point Stephensig hajoztunk, itt talalhato a nemregiben ujramazolt vilagitotorony, es egy jo kis, csendes obol, ahova kivittek minket pipaval buvarkodni. Leszamitva, hogy igen hideg volt a viz (19 fokos) es nem volt nalunk hidegvizi oltozet (wetsuit v. hasonlo), nagyon izgalmas volt az uszkalas! Eloszor is egy nagy, majd egy kisebb raja uszott le alattunk, sok kisebb es szines hal kisereteben. Persze ne egy korallzatonyt kepzeljetek el, mert annyira nem volt szines-latvanyos a noveny- es allatvilag, de azert kaptunk egy kis izelitot a helyi felhozatalbol. :) Az extra igazabol az volt, hogy megprobaltuk egyutt uszni az "idegenvezetonk"-kel, aki meg egy alvo capat is "talalt" nekunk...! A sracnak volt kese, nekunk nem... Na de nem is kellett volna, mert ez egy bekes capali volt... :) Hazafele, a kikotobe hajozva aztan jott a masik nagy elmeny is, megcsodaltunk nehanyat az obolben lako delfinek kozul...! Meg egy egy hetes delfin bebit is lattunk fel-fel bukkanni...A masnapi celpont: annak az obolnek a "bevetele", amit elozo nap a hajoval megkozelitettunk. Ehhez at kellett kelni Fingal Spit homokpadjan. A helyi lapbol (amit a szomszed hazibacsitol kaptunk) kitanultuk, mikorra varhato az apaly, hiszen a sziget csak akkor volt megkozelitheto. Korabban a felszigethez tartozott az is, amig egy nagy vihar eltolta az utat es a villanyoszlopokat. A vilagitotoronyhoz mentunk eloszor, aztan atkeltunk a dzsindzsan meg a koves reszeken, de sajnos a kis obolhoz nem jutottunk el... Helyette begyujtottunk par zacskonyi oriascsigat, meg mindenfele koveket a parton. :))
Bucsuzaskeppen felmentunk az Inner Light Cafeba egy kesoi, laza ebedre.
2010. április 7., szerda
wombat combat
Ezen a forumon mar tobbszor is eloadtam, hogy mennyire odavagyok nemely Ausztraliaban honos allatfajert... Itt van peldaul a kokabura, a wombat, meg a tasman ordog. Mindharom imadnivalo messzirol, azonban felnivalo kozelrol! Leszamitva a minimeretueket, mint peldaul a kis wombatkomat es a tazi ordogocsket, akiket volt alkalmam babusgatni tavaly ev vegen, es nehany Egyeniseget, nem eppen kedves allatok ezek... :-/ Elkepeszto, hogy a kokabura, aki a jegmadar tesvere, a csirkeszarnyra es a jo minosegu kolbaszra, illetve daralthusra bukik, es nem eppen gusztusos, ahogy a tazi ordog el-hal (szo szerint) a doghusert... Na de hogy egy wombat mennyire be tud vadulni, azt nehez elgondolni, ha az ember meglatja a cuki pofajat, meg ha felnott allatrol van is szo...! Hat nem? :)
Nna, a hetvege egyik hire meg ezt a Gyalog-galoppos nyul-jelenetet is felulmulja: egy morcos wombat megtamadott es ossze-vissza harapdalt egy 60 eves fazont, akit kora reggel kiszolitott az udvarra termeszet... Szegeny vadallat majdnem ugy vegezte, mint a filmbeli nyul: haromra vki elorantotta a szent fejszet, es a cukifofaju amde bevaduld wombat megdoglend... :-/ Beke poraira
(Hihetetlen, hogy meg az MGMT tagjaival is errol beszelgettek az elebb a radioban...!)
"Ez nem kozonseges nyul. Ekkora eles fogai vannak, es akkorat ugrik...Nezd a labat, mekkora!"
Nna, a hetvege egyik hire meg ezt a Gyalog-galoppos nyul-jelenetet is felulmulja: egy morcos wombat megtamadott es ossze-vissza harapdalt egy 60 eves fazont, akit kora reggel kiszolitott az udvarra termeszet... Szegeny vadallat majdnem ugy vegezte, mint a filmbeli nyul: haromra vki elorantotta a szent fejszet, es a cukifofaju amde bevaduld wombat megdoglend... :-/ Beke poraira
(Hihetetlen, hogy meg az MGMT tagjaival is errol beszelgettek az elebb a radioban...!)
2010. április 6., kedd
citrom-pótló
El sem tudom képzelni, mit akartam írni ide -- már vagy egy hónapja szúrtam be ezt a jegyzetnekvalót... Közben szóhoz sem jutottunk, a sok tennivaló és programozás elmosta az időt az írástól. Na de most! Megpróbálom/juk összeszedegetni, hogy mi jót láttunk, ettünk, csináltunk.
Étvágycsinálónak:
Márciusban láttunk pár jó filmet, megünnepeltünk néhány születésnapot -utólag is elnézést azoktól, akiknek személyesen nem tudtuk meghúzni a fülét-, legurítottunk minimum egy tucat korsónyi sort, autóztunk száz meg száz kilométereket, vártunk és láttunk vendégeket, repültünk, hajóztunk, búvárkodtunk, kirándultunk és meg locsolkodtunk is. :)
Jönnek a képek és a szövegek...!
Étvágycsinálónak:
Márciusban láttunk pár jó filmet, megünnepeltünk néhány születésnapot -utólag is elnézést azoktól, akiknek személyesen nem tudtuk meghúzni a fülét-, legurítottunk minimum egy tucat korsónyi sort, autóztunk száz meg száz kilométereket, vártunk és láttunk vendégeket, repültünk, hajóztunk, búvárkodtunk, kirándultunk és meg locsolkodtunk is. :)
Jönnek a képek és a szövegek...!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)