B-vitamin

Hogy mire képes a jó sör? Erre: James Boag Pure Waters
Egészségetekre! És jó szórakozást, mert ez a reklám egy telitalálat... :-)

a Föld Órája folytatódik

Persze csak az én olvasatomban ám. :-)))
Ma 16 óra 35 perckor "kiment" az áram a munkahelyemen. Ez azért a föld alatti szinten dolgozva nem annyira vicces, éspedig azért nem, mert a lift nyilván nem működik, a lépcsőházat pedig csak vészhelyzetben lehet használni, vagy olyan személy társaságában, aki valahogy mindkét oldalról tudja nyitni az ajtót, mert nyilván ez valami privilégium. Mennyire béna, hogy nem lehet lépcsőn közlekedni?! Brit tudósok kimutatták a liftek embelekre gyakorolt zsírosító hatását, pont az ozik nem olvastak róla?! Továbbá hátrányosan érintődik a szociális élet: nem lehet együtt lépcsőzni és titkos megbeszéléseket folytatni. Egyébként kicsit azért odatapadt a bamba vigyor, mert ez a "kívánságom" is teljesült: végre lépcsőzhettem -- a tartalékvilágítás kigyulladása után első körben mindjárt 3 szintet! :-D Persze a helyiek nem nagyon örültek a Lehetőségnek, de én szinte repestem az örömtől a többórás fenékmeresztés után... :-D
Azt történt amúgy, hogy az egész CBD-ben áramkimaradás volt, itt írják is az újságban, hogy kábé 70ezer embert érint/ett. Azt is írják, hogy 100 közlekedési lámpa nem működött. Képzeljétek el Budapest belvárosát egy ilyen helyzetben... Megvan? Akkor most elmondom, mi volt itt ma. Több 10 éves gyalogos-tapasztalatomat magam mögött hagyva úgy döntöttem, hogy nem reckírozok: a Nyújorkozás szóba sem jöhet, mert hiába volt "zebra" (csík nélküli gyalogátkelés), senki sem állt meg a 6 sávos úton! Teljesen megrendült a bizalmam az ausztrál autósokban. Sajnos úgy tűnik, teljesen autósokra tervezték ezt az országot... :=/ A Wynyard állomásig 15 percet kellett volna sétálnom, de inkább a komp felé vettem az irányt, és áthajókáztam az öböl északi partjára, aztán fél óra séta hegynek fel. Legalább a napi sport is megvan. :-) Plusz tutira nem kellett kivárnom a valószínűleg nagyon hosszú sorokat a buszmegállókban. Mert hogy itt szép libasorban állnak ám az emberek a buszra várva, és nem öklelik fel egymást, akkor sem, ha már 10 perce várakoznak...

kikapcs-bekapcs

Szombat este 8.30-tól kikapcsoltunk és áltálltunk gyertyára a Föld Óráját ünnepelvén. (Nem, a hűtőt nem kapcsoltuk ki :-D) Szépen megkerestük az összes gyertyánkat, szám szerint 8+3t (ez utóbbi egy gyertyán 3 láng), és nekiláttunk szerény vacsoránknak. Nagyon hangulatos volt, és ismét beszélgettünk egy jót -- az idő csak úgy repült! :)
Vasárnap délután bekapcsoltunk: a tavalyi esetből okulva idén rajta voltunk a szeren, és nem mulasztottuk el követni a melbourne-i F1-et! Talán jövőre mi is ott leszünk, és a végén befutunk a pályára, hogy kell! Addig is sportnézés az új "szoci csatornán" érkező ONE-on, ahol HD-ben jön az adás, szuper képi és hangminőségben...

Tudtátok, hogy az első hungaroringes futamot '86-ban rendezték? És mekkora nagy szám volt! Egészen addig az osztrák tévén néztük (ff-ben), de aznap, a nagy napon lementünk Andrásékhoz, és színesben néztük a kis-közepes tévéképernyőn. Szerintem biztosan szotyiztunk is.... die ganze glückliche famili.. :-))))))))))))))))))))))))

a krumpli

Remélem, nem számítatok lelkendező beszámolásra az első munkanapom után?!
huuu, akkor jó ;)

A mai napon, őszintén szólva, több kívánságom is teljesült:
- a State Libraryban dolgozom
Tavaly március óta, ahányszor csak elhajtottunk a környéken, mindig kimondtam a varázsigét: "itt akarok dolgozni!" A második pillanat volt a döntő, amikor éppenpont egy éve(!) arrafelé sétáltunk, és a régi épület homlokzatán Nick Cave lógott poszterváltozatban.
- a Botanikus kert mellé
Sydney szívébe közlekedek majd naponta, egy köpésre mindentől. Ha akarok, holnap komppal jövök haza, és utána akár piknikelhetünk is a parton, ha csak Bélus nem a város másik végén dolgozik, de tutira igen.
- a Zenithnek dolgozom
Már tavaly meg voltam arról győződve, hogy ha valaki, akkor ők tutira találnak nekem melót. Hát egy pár kör interjút már lezavartam velük :)
- krumpli lettem! :-D
Ide egy kis magyarázat a következő reklám: Grain Waves. Egyik kedvencem, amikor a kis krumpli csipsz akar lenni. Ugyan én már nem vagyok kicsi, de remélem, hogy még nagy tetteket viszek véghez. :D
Konkrétan: kérem, arról van itten szó, hogy a napom nagy részét a föld alatt töltöm. Elég hülyén hangzik a napfény országában, de igaz. 8-) Éspedig nem is vagyok bányász! Egyelőre nem hiányzik annyira a madárcsicsergés sem..., de persze elgondolni is borzasztó, mekkora a különbség ahhoz képest, hogy 3 éve ilyenkor a Dunát és a Lágymányosi híd autós forgalmát tanulmányoztam a 2. emeleti ablak"om"-ból... például.
Ez a munka egyelőre a raktárhoz köt, aztán még az is lehet, hogy előbb-utóbb feltörök (ahogy szoktam) - hahaha :-D Szóval, ott lent, több szinten tárolják a "régi" könyveket. Persze nem olyan régiekre kell gondolni, mint a Corvinák, hanem mondjuk 19. századiakra. Milyen fiatal ez az ország! Imádom a régi könyveket, a porszagukat leszámítva... Kár, hogy nincs idő olvasgatni... Pedig még magyar nyelvű részeket is találtunk -- a csoportvezetőnk simán felismerte a nyelvet, és mutogatta nekem, hogy miket talált! Kriminilógia témakörű az összes kötet, amit ma kaptam, ami azért érdekes, mert az utóbbi időben valahogy kerülget ez a téma. Legalább tudom,hogy hová kell menni, ha kutatni akarok.:-)
A kollégák közül rajtam kívül hárman vannak a "lenti világ"-ban, az egyikükkel (kínainak saccolom) ma az oroszokról beszélgettük ebéd közben; Borisz Jelcin is szóba került, meg hogy Putyin állítólag megcsalta a feleségét vmi manökennel. "Könnyű neki, jóképű srác?" ha ha ha :-D
Már első nap levettem, hogy nem olyan fergeteges a hangulat a fenti szinten, úgyhogy lehet, hogy inkább krumpli maradok. :-D Meglátjuk, hogy jól teljesítek-e, és maradhatok-e a csapatban.
A könyvtár épülete egy igazi Fortress: mindenhová csak belépőkártyával lehet eljutni, a lépcső pedig csak vészhelyzetben használható. A két lift különbözőképpen van számozva, nehogy valaki elsőre odataláljon az íróasztalához.. ;-))) Az azonosítómat baromi gyorsan elkészítették. Én nem értem, hogy a korszerű hp-nél annó mi tartott hetekig (?) --- itt saját kis kártyanyomtató rendszerük van, amit egy Win95 alatt futó géphez csatlakoztatnak, plusz egy kis Canon fényképező is gyorsítja az úgymenetet, rendszerre kapcsolva. 5 percen belül kezemben volt a kártya, amit egyébként a biztonsági szolgálat készített el. Na ők aztán tényleg "lent" vannak! De milyen teknikásak...! :-D

Ez egy nagyon kafkai hangulatú nap volt. x-) Nyomulok is a MEK-re, egy kis Kafkát olvasni!

felpörgés

Történés van: múlt héten felpörögtek az események.

Először is a GYÁRas fronton
Recesszióban munkát találni? Itt a válasz... Pénteken reggel/délelőtt (már több órája sütött a nap) jött a hívás, sms és email, hogy sorra kerültem a dolgozó nők listáján, és akkor szerdán min'gyá' kezdhetek is. Gut. Azt hittem, kapok valami email, említés szintjén volt szó róla, de helyette ma kaptam egy vastag borítékot postán.
Tényleg szerdán kezdek, méghozzá így: "gidéj, hávárjá? ám tömija mekréj, endám hii tü wők! :D
Egy év 2 hónapos "szabi" után érdekes lesz felvenni a ritmust... Majd viszem az iPodomat, és nyomatom a fankit, hogy meglegyen az ütem! :-D A cseneldzs az lesz, hogy nem álmaim munkája, tehát duplán kell igyekeznem - ezerrel. Emlékeim szerint ugyan korábban mániákusan végeztem a hasonló feladatokat, azóta azonban eltelt egy kis idő... x-)
A helyet egyébként már többször is emlegettük, igaz, csak látogatói szemmel néztem eddig: a State Libraryt; a projekt pedig az eRecord SLNSW, aminek keretében, az elképzelések szerint hihetetlen gyorsasággal és elképesztő precizitással fogok adatokat bepötyögni...
Na, milyen jó, hogy már hónapok óta gyakorlom a gépírást? Kár, hogy magyar billentyűzettel. :) Majd csak nézek, hogy hol a pont. Ha ha ha...:-)
Ami egyelőre feldob, hogy a könyvtár a belvárosban van, álomhely!, tehát gyorsan bebuszozok, és például akár kompozhatok is sokpénzér'. :) Na meg a könyvtárral szemben van a Botanikus Kert, ahol ha romantikus gondolatokkal a fejében végiggyalogol a dolgozó nő, éppen pont az Operaháznál köt ki, és elnyal egy fagyit... Na, már szaladnak is szerteszét a gondolataim..
A még nagyobb pojén az lenne, ha egy másik meló is összejönne... VK, a duplanullás ügynöknő. 8-)

HÁZunk táján
nincs sok változás, csak annyi, hogy a szétbaltázott kapuzár cserét kért: pár nap után egyszer csak tüntetőleg nem fordult tovább a nyelv. Bélus ezermesterkedett, és végülis a fele zárat újra váltotta. Kintről újnak tűnik, csillog-villog, belülről pedig tart. Kicsit megnyírtuk a futónövényzetet is, mert arra tippeltünk, hogy leginkább attól tüsszögünk, lévén erősen virágzik, és mindenhová elterjedt... Én persze inkább a náthától tüsszögök, mert múlt hétfőn ollan okos voltam, hogy vizes hajjal feküdtem le, csak éppen nem számoltam azzal, hogy éjszaka sokat hűl a levegő. Reggelre sem száradt meg, mert olyan, viszont akkor jött a takony. Bé meg nyilván elkapta tőlem. Szóval felváltva-párosával tüsszögünk nagyokat.
Közben az ír szomszédokkal is megismerkedtünk, miután Bélus jól meglocsolta a "bajkeverő" jelzőre valóban rászolgáló csajszit, amikor egy kicsit átlocsolt a slaggal a kerítés fölött... :-) Rögtön meg is ragadta az alkalmat, és átjött megvizsgálni a tetőre/padlásra fel- és átfutó, szúrós-virágos futónövényt, meg a lugaskomplexumot. Tényleg nagyon erőteljesen és agresszívan növekszik és terjeszkedig ez a növény. Már olyan magasra jutott, hogy el sem érjük, még Bélus sem. Szóval valószínűleg ide kell pattintanunk a laktulajokat, hogy rendezzék a szitut.
Aztán meg a kutyapisiszag témakörét is érintettük, így ezután mi mentünk át hozzájuk szemrevételezni a terepet, meg a két idióta kutyát, akik ketten tesznek ki egyet. Egészen eddig azt gondoltam, hogy egy kutyájuk van... Szeptember óta nálunk nincs kutya, kérdem én, hogy mégis hogy lehet olyan szag? Van valami titkunk, amiről mi sem tudunk, vagy csak a bajkeverés? :-/ Mindenesetre legalább az kiderült, hogy a kapunkat fiatalok kedves kis csoportja intézte el - a szomszéd srác látta is őket, mert náluk is próbálkoztak. hurrá.

BCs.-nek üzenet: terpentin beszerezve, hamarost lekezelem a kertiasztalt! :-D Aztán jöhettek ide (is) kapucsínózni..! :-D

Mi is van még? Ja, pókok. Sok-sok pók, és óriásiak! Remélem, a tél beköszöntével elköltöznek, mert már kezdem unni, hogy mindig őket kell kerülgetni (nincs szívem kinyírni őket), mindent keresztül-kasul szőnek... A többi "háziállat" szerencsére remekül van: a szivárványos lórik folyamatosan a kert fölött csipegetnek, amivel folyamatos söprögetésre ingerelnek. Tisztára, mint a papagájkalicka-tisztítás, csak itt kicsit nagyobb volumenben. :-) A giliszták néhány hét "kóma" után meglepetésszerűen magukhoz tértek, de legalábbis az élet jelét mutatják a kis ládájukban. Január óta tart a haláltusa, ugyanis a távollétünkben a tulajok mégsem viselték gondjukat, csak annyira, hogy utolsó napokban valami két tucatnyi, undorító, sajtos-húsos tésztagombócot borítottak rájuk. Ettől számítjuk a "giliszta-feketekukac háborút", ami a jelek szerint a helyiek győzelmével ér(t) véget. Gyík-téren annyi a változás, hogy múlt héten egyet már a lakásban is láttam. Csakúgy, mint óriáscsótányt -- viiiii... :-/

UTAZUNK
De gyorsan itt lesz! És még nincs meg a részletes útiterv :-o
Viszont: repcsi - pipa; lakókocsi - pipa! Haladunk. Pár hete kikölcsönöztem néhány ÚZ-os albumot és egy szuper sziklamászós könyvet a könyvtárból, azokat ma viszem vissza (kár, h csak 3 hétre lehet), de már kölcsön kaptuk Tóniék (Bé mindent tudó munkatársa :)) útikönyvét, ami a Lonely Planet, tehát a tutit mondja, ráadásul már egy csomót röhögtem is, mert olyan viccesre írták.
A múltkor 3 napot töltöttem azzal, hogy webről vadásszam a szuperkúl helyeket, mert hát ugye a Gyűrűk Ura-hangulatunkat nem hagytuk ám otthon! Majd a végén összeszámolom, hogy hány oldalt olvastam meg a tárgykörben. :-))))
A kiképzés részeként ismét, nemtom, hányadjára, megtekintettük a GYU 2. részét, ezúttal végre normális méretben, a 40"-os tévén. Nem volt rossz,na. Ismételten megjegyeztük, hogy a magyar szinkron zseniális, és hiányzik; na nem a megértés, hanem a hangulat miatt. Egyébként általában jobban szeretem eredetiben hallgatni-nézni a filmeket, főleg a németeket. ;)
Na de a helyekkel kapcsolatban -- az Auckland-Wellington tengelyen a film néhány a forgatási helyszínén kívül belőttünk két fürdőhelyet is (vagy hármat?), Rotoruát, ami az egyik top10-listán 9., ill. a Hot Water Beachet, ami 4. a Lonely Planet listáján. Hihető, hogy mindkét listán szerepel egy-egy budapesti fürdő is, hoppá! :-D Fürdésen kívül listáztam még világítótornyot, hegyeket, sziklákat, múzeumokat, maori emlékhelyeket, ja és birkákat! Asszem, a nagykövetasszonnyal való kávézás nem jön össze, mert az utóbbi hetekben nem válaszolt, hogy mikor menjünk, sajna... :-/

Ma meg jön a szomszéd moziba Viggo Mortensen az új fimjéről beszélni és bemutatózni, de mi nem találkozunk vele, majd a lábnyomát csókolgatjuk az aszfalton a mozi körül... :-D Ez úgy történt, hogy én a művészeti terápiás foglalkozásra megyek, Bé meg későn kapcsolt, úgyhogy mire kitalálta, hogy ő rajongani akar, már réééég elfogytak a jegyek. :-/
Itt nagyon észnél kell ám lenni, ha az ember programozni akar: akkora kereslet van mindenre, hogy nagyon időben be kell szerezni a jegyeket, ha menési inger van...

15th of March vs. március 15

Itt már esteledik, otthon pedig az ország számomra legfontosabb ünnepének reggele van.
Mi már koccintottuk az ünnepre és az otthoniakra.
Kívánunk békét, toleranciát, és méltó ünnepet.
B+T

Sound Relief Deluxe

Megjöttünk a Sound Relief segélykoncertről! Fárasztó volt a nap, déltől fél11ig egyfolytában fellépőkkel, a Coldplaytől Olivia Newton-Johnig, 28 fokos hőséggel, majd hűsítő záporokkal, viharral. Most pihi, holnap folyt.köv. :)
*
És itt a folytatás

Nagy buli volt! Nem tudom, hogy végülis mennyien gyűltünk össze a két helyszínen (olyan 100ezer körül talán), az biztos, hogy a hangulat kiváló volt! Azt hiszem, az esemény jelentőségét mutatja, hogy még a Rádió Cafeban is beszéltek róla valamikor februárban, talán leginkább a fellépő együttesek kapcsán. Aznap kicsit belehallgattam a rádió adásába...
AUban valóban nagy húzónév a Kings of Leon és a Coldplay, és milyen "szerencse", hogy éppen koncertkörúton vannak a környéken. Egyébként igazából nálam is a RC-és bejelentés verte be a szöget, azaz akkor határoztam el véglegesen, hogy az eseményt beírom a naptáramba. Egyébként kb 3 hét alatt szervezték meg az egészet, és mondhatom, hogy elég jól sikerült. Leszámítva, hogy a pénztárnyitáskor, március 4én, kissé lassú volt a szerver, és éppen csak lecsúsztam a küzdőteres jegyről... És egy újabb szerencse: a "deluxe" szektorba szólt a jegyünk, így nem áztunk el, és kiválóan láttunk mindent!

A szervezéssel kapcsolatban:
- a jegyünket itthon nyomtattam ki (a barkódot gép olvasta be a kapunál, több gép volt és mindegyiknél egy-egy segítő)
- emailben infókat kaptunk a koncerttel kapcsolatban: a jegyiroda és a stadion holnapján jól összeszedtek minden információt - mit engednek bevinni, onnan kezdve, hogy esernyőt nem de pl esőkabátot igen, profi kamerát nem de kisebb fényképezőt igen, fel nem bontott üdítőitalt igen, hogy az alkoholvásárláshoz igazolványt kérnek; közlekedési infók; térkép és részletes program. Profi.

- közlekedés: a Szigetből kiindulva én nem is gondoltam autós megközelítésre, úgyhogy végülis autóval csak a legközelebbi vasútmegállomásig mentünk, ott vettünk egy "Moore Park Link" jegyet, ami egy kombinált jegy a stadionig (vonat+busz). Majdnem lehidaltam az árától, meg bosszankodtam is, mert a Központi pályaudvarnál megláttuk a buszra váró tömeget (basszus, ott is SORBAN álltak, nem volt tolakodás!), aminek nem láttuk a végét. Egyszóval, inkább átgyalogoltunk (25-30 perc), követve a menetelő tömeget és a táblákat - ugyanis még erre is gondoltak a szervezők!! Este visszafelé elcsíptük a buszt, de se ott, sem később a pályaudvaron nem kellett jegyet kezelni, amit eléggé furcsának találok, ugyanis itt semmit sem adnak ingyen. :)

- belépés: a stadionnál nem volt árnyék (28 fokot mondtak), viszont voltak hosszan kígyózó sorok! Nem ám olyan tumultus, mint amit a budapesti koncerteken lehet látni! És kordon is csak a küzdőteres kapunál volt, nem csigavonal, hanem csak egy egyszerű egyenes. Fegyelmezett volt a tömeg, csupa fiatal, meg ilyen középkorúak, mint mi - ha haha. :-))))) És hogy nem tolakodtak, még a haverokhoz sem álltak oda - ezt egy esetben láttuk - az egyszerűen hihetetlen...! Pár éve a Szigetre próbáltunk bejutni vmi szerencsétlen időben, és végigtolongtuk a kordonnal körülvett sort a kapukig. Sose felejtem el: borzassztó volt. Ráadásul vagy 2 koncertet le is késtünk.. :-/
Itt kb. 20 perc ácsorgás után rájöttünk: rossz sorban állunk! Ezek után kb 5 perc alatt megvolt a táskavizsgálat, a jegykezelés és a helyünket is megtaláltuk. A sorbanállásban egy poén azért volt: a tripleM nevű rádió egyik munkatársa éppen a mi kis blokkunkhoz jött oda, és mindenkitől megkérdezte, hogy milyen együttest akar látni. Rólunk meg kiderült, hogy "Magyarországról jöttünk", szóval vicces volt, és úgy jött ki, hogy végülis "csak a koncert miatt" érkeztünk -- hahaha. :-D








- A hely: milyen DELUXE volt! :-D A színpadot és a tömeget leszámítva minden közel volt: söröspult, büfé (szigorúan külön!), wc, ez utóbbi meglepően tiszta és guszta (már ha lehet ilyet mondani). Nem műanyag széken ücsörügtünk 10 órát, hanem szivacsoson -- hohoho, nem mind1! Volt hűtőnk,ami működött, és szimpatikus emberek ültek körülöttünk. Sok-sok örömteli meglepetés.

- a koncertek: a helyi és pár más városból érkező ozi bandán kívül a világon sok helyen ismert fellépők érkeztek. Időrendi sorrendben:
Coldplay és közös számuk John Farnhammel, az ő számát sztem mindenki ismeri: You're The Voice ; a Jettől az Are You Gonna Be My Girl?-re én is táncra perdültem, pontosabban megmutattam, mi a magyar virtus! Ez az a szám, amire mindig azt hittem, hogy Jamie Winchester..., közben pedig egy ozi banda! :-D Az Icehouse Hey Little Girl-jére még kiskoromból emléxem, a csapat szuper volt, az énekes remekül megtalálta a hangot a közönséggel, a Great Southern Land fantasztikus volt a didzseridus betéttel és a kivetített képekkel! :-O
Azért nekünk is volt meglepetésfellépő, őszintén szólva, nekem többször tátva maradt a szám, annyira jókat láttunk.
A legvégén, amikor a tömeg nagy rész elhúzott, mi még adtunk egy esély Barry Gibbnek, akinek a nevét most hallottam először, és egyáltalán nem tudtam, hogy a BEE GEES énekese! Ezúton üzenem Valinak és Andrásnak, hogy közben sokat gondoltunk rájuk, és még kicsit videoztunk is! ;) Kati néninek pedig, hogy ONJ még mindig jól néz ki, és még mindig nagyon szépen énekel! :-) A duettjük profi volt. Sose voltam egy BG-rajongó, de levezetésnek nagyon jó választás volt :-DDDDD

Jó pillanatok:
- óriás, sárga ballonok repkednek a küzdőtéren
- Chris Martin/Coldplay befut a tömegbe
- egy fehérpólós fiú őrült táncba kezd a Little Birdy egyik számára
- Timcsótól elkérik a személyijét, amikor sört akar venni
- egy páros vizisít imitál a pályát lefedő két kis lappal - hatalmas tapsot aratnak
- hullámzik a tömeg
- három galamb repked a lelátók előtt
- két vihar között kisütött a nap, amikor az egyik énekes éppen a napsütétésről énekel
- pohárkígyóépítés
- a brit hercegek elő bejeletkezése kissé kómás fejjel
- viharban is tombol a tömeg a The Presetsre
- Bee Gees & Olivia Newton-John

Bélus - várakozásait felülmúlta, és szte több volt a jó koncert, mint a rossz. :) Ismét bebizonyosodott, hogy a tömeg nem csak valami ellen tud lenni, hanem valamiÉRT!

Zenei ajánlónk:
* Josh Pyke: Make You Happy
* Little Birdy: Brother
* The Presets: This Boy's In Love
* Architecture of Helsinki: Heart It Races
* Wolfmother: Woman

Képek!

megint hajó-a-kedvem

Tegnap este (miután visszaautózott Newie-ból) Bélus megjavította a zárat a kapun. Egyelőre ideiglenesen, reméljük, tart még egy darabig; rásegítésképpen odaszerkóztunk egy kerti széket. Se ki, se be, senyő! :-D

Szerencsére a tegnapi nap már a Múlt, és egy nagy kontraszt a maihoz képest, pedig ma van péntek 13! x-)

Mintha megint szülinapom lenne, olyan jók a ploglamok. Egy tőlem szokatlan, reggeli hirtelen mozdulattal kipattantam az ágyból, és levettem a faliújságról a mellékelt ábrát. Veszi a lapot, aki veszi a lapot!, ez én vagyok, aki megvettem a tegnapi SMH-ot, amiben leközölték ezt a szuper térképet a mára tervezett szuperkúl programomhoz: CSATAHAJÓ-PARÁDÉ*!

Most már letagadhatatlanul nagyhajómániássá fejlődtem ...(figyelem: csak 1 év kellett hozzá!)
x-))

Zajlik a Harbour Week, és ennek keretében ma reggel 15 hadihajó érkezett a Sydney-i Öbölbe! Nem nagyon vagyok ott a katonai nyelvben, de ha jól értem, akkor az Ausztrál Flotta most tért vissza az egy hónapos hadgyakorlatáról, amely során gyakorlatozták a tengeralattjárós-kiiktatós manővereket, a partraszállást, a hajók elhagyását és a kiszolgálóhajók kísérését. Legutóbb 20 éve, a bicentenárium idején tartottak hasonló "erődemonstráció"-t; a tengerészhadtest pedig '1945, a Japán fölött aratott győzelem napja (VJ Day), óta nem gyűlt össze ilyen koncentrációban. Több ezer tengerész -- nagyon izgalmas!! x-)

folyami hajók; csapat-/helikopáter-szállító; tengeralattjáró

Még több képet!
Fél 10kor volt a főparancsnok "megszámolta az embereit" :), majd 10kor az az AU Flotta admirálisa seregszemlét tartott; messziről is lehetett látni, hogy milyen szép sorban állnak a tengerészek :). Kevéssel 10 előtt már elindult az a Seahawk helikopter, amely egy óriási ausztrál zászlót maga után lebegtetve egy nagy kört írt le az Öböl körül és felett. Nagyon szép látvány volt... Mint amikor Besenyei Péter a kis versenygépére magyar zászlót kötve átrepül a Lánchíd alatt. Felett.
Megjelent a helikopterszekció, amely 10 egységgel képviseltette magát a levegőben. Ágyúlövések is voltak: a Botanikus Kert közelében horgonyzó HMAS Sydney adott le 21 lövést.

A hajók többsége a közelünkben horgonyzik, ami azt jelenti, hogy 25-30 perc sétára a lakástól; és valószínűleg még holnap is maradnak, mivel a 4600 tengerész holnap délelőtt masírozik majd a The Rock környékén...

Kár, hogy lemaradunk róla, ritka esemény... Mint ahogy a holnapi programunk is: 12.15-kor a Coldplay kezdi a Sound Relief segélykoncertet!

kapufa

Az előbb kinéztem az udvarra (szokásos déli kinézés), de amit láttam, az nem okozott örömöt. Elsőre úgy tűnt, hogy valahogy kinyitódott a kapu. Másodikra pedig már tutira láttam, hogy valaki kitörte a zárat. Sokk! :-o Sydney egyik legjobb környékén lakunk! Állítólag itt a legjobb a közbiztonság!

Az utóbbi félévben már elloptak egy szuper Mercit (a tulajt megfenyegette egy banda, hogy nem jár jól, ha a kulcsát nem adja oda), és egyszer mintha valaki rángatta volna a rácsos teraszajtót, de akkor azzal nyugtattam magam, hogy "biztos" az oposszumok vagy a bandicootok ugrándoznak. Folyamatosan hőbölögnek az utcán, pedig kocsma nincs is...

Nyilván nem bírtak ellenállni a pirosra festett kapunak, és szerintem berúgták. A kertibútor és a szemeteskuka szerencsére érintetlen maradt (hú de utáltam volna apránként összeszedni a hulladékunkat...), mintha az összes energia a kapura irányult volna ---- az udvaron minden érintetlen.

Ráadásul megint egyedül voltam itthon, és volt egy rossz érzésem úgy éjfél tájékán, meg valami fura zaj, és töprengtem, hogy bezártam-e az ajtókat.

Hát sose lehessen tudni... :-/

diplomahonosítás - "ó mizéria, donnaklára!"

Még egyszer nekigyűrköztem. Befogtam az orromat, és mint a főszereplő kiscsávó a Gettómilliomosban, leugrottam a fekáliába. Ez kábé le is fedi a véleményemet a magyar oktatási rendszer adminisztratív oldaláról, legalábbis ami az ETR és testvérei előtt volt. A kredit rendszerhez még nem volt szerencsém, talán majd itt, AUban, kipróbálom, csak előtte még van egy-két tennivalóm.

Sohasem akartam eltés lenni. A felvételi előtt egy dolgot kötöttem ki magamnak: oda aztán tutira nem megyek. Persze később valahogy mégis oda keveredtem -- egy szenvedés volt a 4 félév, hab a tortán, hogy a képzést mégsem akkreditálták, és nem az "ígért" diplomát kaptuk. Hányszor kértek a csoporttársak, hogy meg ne szólaljak, annyira ki voltam bukva ugyanis néhány "foglalkozás" színvonala miatt. Na ja, volt összehasonlítási alapom. :-/

Most pedig mehetek hozzájuk kuncsorogni, a "képzés"-ről dokumentumokat gyűjteni -- sikerként könyveljem el, hogy egyáltalán kaptam végre egy email?

"Az Ön által felsorolt tanárok mindegyike itt tanít a tanszékünkön, így fel tudja venni velük a kapcsolatot és a honlapunkon is tud tájékozódni. Én és a tanszék bizonyosan nem tudja összegyűjteni abban a formában azt a sok információt amelyet a levelében felsorolt – ezt Önnek kell megtenni hiszen az Ön tanulmányai."

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!

Biztosan naiv vagyok, de én egy dossziéra gondoltam... :-D De mit gondolok én 2009-ben, amikor az ember már a wécére is i-bigyókkal megy, nem dossziéval... x-)


Nem vagyok ám ideges, csak egy kicsit felhúztam magam, mert tegnap kaptam egy levelet a már majdnem elfeledett panelinterjús csapat kapitányától (UTS), hogy bár a múltkor (aug vége) nem engem választottak, de most ugorgyak már be pénteken egy kis beszélgetésre -- ha megvan a diplomahonosításom...

Most leginkább az izgat, hogy sikerül-e egyáltalán bármilyen információt, dokumentációt begyűjtenem az indexemen és a diplomámon kívül... Úgy néz ki, hogy sok-sok-sok hónap, mire összecsipegetek mindent vagy valamit, aztán 6-8 hét mire az itteniek meghozzák a döntést, és lassan április van... Minek van az embernek diplomája, vagy akár több is, ha nem tudja használni... :-/

Tökölés a tett halála.

egy éve - q&a

Azaz kérdések és válaszok iwiw-stílusban.

Már több, mint egy hete megírtam ezt a szösszenetet, hiszen évfordulónk volt, vagy mi?! :-D Azóta hiába várok, hogy Bélus hozzátegye a magáét.... Hmmmm...

* Mióta, hogyan és honnan vetődtünk ide, ahol most élünk, és mit csinálunk?
Landolás: 2008.febr.21./márc.5. Tehát már egy éve AU-ban vagyunk (leszámítva a 3 hetes karácsonyi családozást Mo-on). Bé cégén keresztül jöttünk (457-es vízummal), aki továbbra is vezető tanácsadó, én meg krumpli vagyok.

* A város/ország, ahol lakunk; miben jobb/rosszabb?
6 hónapon át Newcastle-ban laktunk, ami egy szépülő, kis iparváros, ha ez a fogalom hihető. :-) Ott kezdtük szokni az oziságot: automata váltó, barbekjú, ebédre hömbörzsömbör, hétvégén footy. Persze ennek a fele sem igaz, de annyi bizonyos, hogy ennyire nyugis, civilizált helyet ritkán találni. Nagy mázlimüzlisták vagyunk, hogy egy kósza ötlettől vezérelve Sydney helyett kicsit északabbra kezdtük a laza, fejjel lefelé lógós gyakorlatokat. x-)
A második félidőben közelebb húzódtunk Sydneyhez, egy szép, észak-keleti városrészben kötöttünk ki. Összehasonlítva: Newie-ban könnyebb és nyugisabb volt az élet. A tengerpart 10 perc sétára, többet is kirándultunk autó nélkül, mint itt. Most van egy kis udvarunk, és kicsit többet használjuk, mint az erkélyt. A budapesti 8+ évvel enhéz összehasonlítani, majd esetleg 7 év múlva, jó? Vicceltem. ;)
AU tisztább, kevésbé szmogos, mindenhol parkok és rengeteg növény, madár, annak ellenére, hogy nagy az autós forgalom (kevésbé köcsögök az autósok), és nem valami gyalogos- és bringabarát, azért próbálkoznak....

* Mi hiányzik Magyarországról?
Família, haverek, ölelések, kaja, anyu finom sütije, bringával melóba, telefonhívások, kávézók, mozik, zene... Az ízlés (na nem a köz-!) és a megszokott, még nem feledett életstílus.

* Mi hiányozna, ha hazaköltöznénk?
Egyelőre most itt van az Otthonunk, de a mosolygás és a minőségi szolgáltatások biztosan hiányoznának. Meg a Subaru... :-) Meg a szuper dvd-téka!

* Milyen az életszínvonal? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
A kulcsszó: laid-back. Tiszta nyugisak itt, és Bélus is tudhat valamit, mert már rá is mondták!:-)) Itt érdemes dolgozni - normális fizetésért. Valszeg nem csak a napsütés és a tengerpart miatt mosolyognak? ;)

* Mennyibe kerül egy óra parkolás, buszjegy, mozijegy, egy sör, egy kávé?
Parkolás: $nemtom. Buszjegy: zónákra osztva a legolcsóbb $1.50, asszem. Mozijegy: művészmoziban tagságival 9$; egyébként nálunk $16. Sör: $mindig B fizeti . Kávé: $3 fölött.

* Mennyibe kerül egy kétszobás lakás havi bérlete a belvárosban?
Sydney-ben állítólag a legdrágább a lakásbérlés... Itt a "belváros" (=cbd)-ban tömörülnek az irodaházak, nem egy "Váci utca" a környék. :-) Na meg az Opera és a The Rocks, ezeken a környékeken láttam kiadó lakásokat ezresekben mérve, durván magas árfekvés, és sztem senki sem akar a túristák között éni hosszútávon... A 2szobás itt nappali + 2 hálót jelent, kb $400/hét (a vizet, szemétszállítást a tulaj fizeti, fűtés(/gáz) nincs). Nem ócó.

* A jövedelmedből mennyit költesz magadra és mennyit tudsz félretenni? Mire spórolsz, mire gyűjtesz?
A krumplik csak álmodoznak mert ott minden ingyér' van... x-)

* Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Lazább, kevesebb a negatív töltés. Megkérdezik, hogy vagy, és nem azért, hogy aztán a nyakadba zúduljanak a problémák.

* Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálunk?
Meló/-keresés, utazás, hogyan tovább.

* Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írjuk?
Homoszexuálisok fesztiválja volt március 2án, de mára kitört a recesszió...!! Amúgy a miniszterelnök tagadta, hogy reci lenne, ki sem mondta a szót, mintha az egy mumus lenne. Helyette az "economical cyclon" kifejezést használta. És közben meg lecsapott Hamish, a trópusi hurrikán...

* Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység?
A sport minden formája (futás, gyaloglás, vízisportok), esti piknikezés/borozgatás parkokban, ill. grillezés otthon (erkély/udvar) vagy a parkokban, ahol sose teszik tönkre a grilleket. Az idősebbek nagyon szeretnek mozizni, ezt ugye onnan tudom, hogy minden nap a mozink mellett megyek el, ha éppen nem be-megyek.

* Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este?
Amennyit akarok, de mi sose voltunk azok a szombat esti partizók :-). Amúgy tényleg minden van, az emberek szépen kiöltöznek, és aztán jól berúgnak, mert az alkoholt azt aztán nem bírják...! :-) A bulizós helyek előtt hosszú sorok kígyóznak az utcán...
A mászóklub még vasárnap is nyitva van 8ig.

a világ végén

Az utóbbi 3 napban többször is volt olyan érzésem, hogy a világ végén vagyunk. Tudjátok, a középkori, lapos-a-föld térkép szerint.

Pénteken magyar konzulátus, Sydney.
Nem sokára Új-Zélandra és Brisibe utazunk, de nem tudjuk, meddig maradhatunk, mert időközben rájöttünk, hogy Bélusnak le fog járni az útlevele, és a 3 hónapos érvényesség nem jön össze a tervezett időponttal. Szóval, eddig csak a Sydney-Auckland és a Brisbane-Sydney jegyeket vettük meg, a második "szakaszjegy" (Auckland/Wellington-Brisbane) még beszerzésre vár... Kigondoltuk, hogy nagy bizonytalanságunkban a magyar nagykövetséghez fordulunk, és bár a én útlevelem 11ig érvényes, mindketten "pályázunk" az új EU-s útlevélre, amivel vízum nélkül is elutazhatunk az USÁba - ha akarunk. Azon kívül, hogy egy halom lóvét leakasztottak rólunk (2*100$!), kiderült, hogy nem egy, hanem például akár 3 hónap is lehet az ügyintézés ideje. Miért? Mert havonta csak egyszer megy posta Magyarországra (vitorláshajóval??), és ugyebár még az otthoni BM-esek is ülnek rajta. Muhahha. Szerencsénkre a posta ezen a héten megy, szóval benne vagyunk a kalapban, és remélhetőleg a húsvéti nyuszi ki is ugrasztja nekünk az útlevelet. Lehetőleg még húsvét előtt -- hallod, nyuszi? Ha mégsem, akkor korábban kell elhagynunk ÚZ-t, vagy bevásárolunk az ideiglenes útlevélből, ami újabb 150$.
Az is valami, hogy ezzel a problémázással egy kisebb mosoly sikerült csalnunk az ügyintéző fagyos arcára...
Egyébként volt ott egy idősebb hölgy (a lányával és unokájával), aki egy kukkot sem értett magyarul, de angolul sem beszélt rendesen. Hmmmm. Kicsit ideges lettem arra a gondolatra, hogy lévén magyar állampolgárok, az ilyen "tudású" emberek is élhetnek szavazati jogukkal. Persze közben én is kussolok, mert nem a magyar valóságban élek.

Szombaton brazil "carnival".
Újabb nagyszabású brazil buliba voltunk hivatalosak Marcia jóvoltából. Kisebb maskarában érkeztünk. Az este érdekesen alakult: svédasztalos szendvicses vacsora volt ugyan, meg hatalmas mennyiségű gyümölcs, de mi elfeledkeztünk arról, hogy itt AU-ban a buli BYO (vidd a sajátod), és bár délelőtt megvolt a bevásárlás, mi bizony semmit nem vittünk inni. Mindenki felszerelkezve érkezett, sokan húzható eskyvel (hűtőtáska), mi meg nem akartunk hiénázni, úgyhogy csak egy sörre "hívattuk" meg magunkat, ahelyett, hogy elmentünk volna bevásárolni... :-/ A zene teljesen ismeretlen volt, többször a "csiripelő madarak" jutott eszembe brazil ritmusba öntve, portugál szöveggel, amire többnyire a csajok többször őrült rohangászásba és ugrálásba kezdtek. Amolyan ált.iskolás-farsangosan. Állítom, annó a sziszikeccses, moderntókingos "videodiszkó" is jobb volt az Adyban! Nagyon belterjes volt a buli, bár volt ott vagy 50 ember. Röhögni azért jó volt. :-)
Másnap segítettem néhány cuccot összepakolni a cserkészházban (azt bérelték ki), leszedtük a fénytecknikát és a drapériát, és még a gondnokkal is találkoztam, aki "Hungary/Budapest" feliratú pólót viselt! :) Mint kiderült, a felesége apukája magyar; később, amikor a beadtuk hozzájuk az épület kulcsát, kicsit többet beszélgettünk velük, és meglepetésképpen a kezembe nyomtak 4 darab magyar magról vetett tv paprikát! :-O
Lehet, hogy idén tavasszal nekünk is lesz otthoni paprikánk itthon? :-D