A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zene. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zene. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. november 22., vasárnap

pearl jam koncert

Valószínűleg nem ez lesz életem/tünk legjobb koncertje, de legalább nem áztunk meg!
:-D
38 fokban startoltunk a koncertre, az alagútba érve már 40-re kúszott a hő... A stadion környékén szorgosan kerestük a parkolóhelyet, de rövid idő alatt egyértelművé vált, hogy a közel egyenlő lehetetlen parkolás. A helyi furmányosok ugyanis -valószínűleg- a rögbi és a krikett stadionok közelségére tekintettel egy órában maximalizálták a kis utcákban parkolást. De mi náluk is furmányosabbak vagyunk, és a "legcukibb" utcában (az Oxford streeten - sajnos az affektálást nem tudom tollba mondani :D) parkoltuk le a verdát, majd beálltunk a végeláthatatlan sorba: a kapukat még nem nyitották ki. Megint működött az ozi "rendes", vagyis mindenki szépen beállt a sor végére. :D A mi jegyünk a színpad előtti részre szólt, hátnyilván, ha már 15 év "várakozás" :) után sikerül eljutnom egy Peral Jam koncertre, akkor nem a kispadon ülve akarom rázni a hajamat... :D :D Bélus is egyetértett, úgyhogy nyomultunk előre, ahogy szoktunk. :)
Nem mondanám, hogy csalódás volt a koncert, mert igazából nem számítottam/tunk semmire -- időben oda akartunk érni, és egy jót bulizni.
A bemelegítés elég jól sikerült: Liam Finn őrületes gitár- és dobszólói a kétszemélyes együttesével, majd Ben Harper csendesülős (ált. ülve, ölében gitározik, mintha citerázna :)), de igen lendületes zenéje. Arra viszont egyáltalán nem számítottam, hogy:
- Eddie Veddertől élőben a legeslegelső szám egy Queen-feldolgozás lesz - nembírooom a Queent, na jó, az Under pressure elmegy, de csakis az ice ice baby-s ütemek miatt :)
- Eddienek alig lesz hangja, mert Melbourne-ben vkitől jól elkapta a náthát
- ennyire jellegtelen lesz a számlista (a melbourne-i elég ütős volt sztem)
- az ozi kispajtások nem tudnak bulizni: tök elöl álltunk, de a csávókák körülöttünk csak álltak, mint a szobrok (?!), alig lehetett tőlük mozogni, mert kb. másfél lábnyi (lemértem!, lábtól lábig) tér állt rendelkezésemre a mozgáshoz - nagyon bosszantó volt, leginkább számukra, mert mindig ráugrottam vkire x-)
- Jeremyvel nem, de Eddie-vel találkozunk - kb 1 méter távolságból integetett és küldte üdvözletét kedves rajongó barátainknak és családtagjainknak :))
Azért a nem semmi, hogy 2 órát játszottak... a kábé 37 ezres tömeg előtt!

Este 10 után kászálódtunk ki a stadionból, de még akkor is 33 fok volt... Szerintetek mennyire folyt rólunk a víz a koncert közben...? :-D :-D Brutál meleg volt, olyan nagyon szauna-szerű!!
:-D

Kicsit megfáradtunk így a hét végére, holnap reggel meló..., úgyhogy lassan eltesszük magunkat.. :-*

*** utólag: dal-lista - - hát tessék, a végére 10tára feldolgozásbanda lettek! hang hiányában elmaradt: Once, Alive, Better Man, Daughter és Yellow Ledbetter.. kérjük vissza az énekes kiváló hangját! ;(

2009. április 30., csütörtök

"máma"..

.. kicsit szomorkás a hangulatom. De Kispálék helyett inkább Beastie Boys-t hallgattam.
Annyira le voltam tompulva ma reggel, hogy miután beálltam a parkolóházba még percekig ültem a kocsiban és a "Party"-t hallgattam!
Jól szól a cucc :)))
Az igazsághoz tartozik, hogy ez a szám (a legnagyobb) gyerekkori kedvencem. És mivel akkor még nem tudtam angolul (ennyire sem ;) ezért a szám kezdő mondatából vettem a címét: akkoriban "chicken"-nek értettem.

Szerinetek mi az?

2009. február 26., csütörtök

+ egy jobb hír

Hetvenhét évvel ezelőtt ezen a napon szültetett Johnny Cash.

Tudom, hogy egyszer már felemlegettem. De az jópár hónapja volt. És azt hiszem őt nehezen lehetne megunni.


Hallgassuk "együtt" ;-)


Hurt - az idősödő JC előadásában

és God's Gonna Cut You Down - egy multipoprocksatöbbi videoklippel
(találóskérdés: Kiket ismersz fel rajta?)


(Ja, itt van vmi nagyon fancy Johnny Cash radio site is, de nekem spec használhatatlannak tűnik.)



2009. február 10., kedd

ébresztő!

Ez az, ami nekem bazinehezen megy majdnem minden reggel, a felkelés... De most megkaptam A tökéletes hálószobai eszközt!

Az ébresztő biggyegést bizonytalan integető-hessegető kézmozdulataim követik, ugyanis nem lenyomni, hanem leinteni kell az ébresztőórát. Aztán, amikor sikerül megébredni végre, akkor rátapogatok a minitávirányítóra, hacsak nem esett még le a párnám vagy az ágy alá, és átkapcsolok rádióra, sztereó üzemmódban. Mivel még nincs normális hifink, napközbenre átköltöztetem a kis csodát a nappaliba, merthogy nagy úr a hangerő, és már keverem is legfrissebb dalokat az iPodról. Hát igen.
A készülék neve: Pure-Fi Anytime a Logitechtől. És egyelőre én már ettől is boldog vagyok, mert a sztereó utáni szinte folyamatos és olthatatlan szomjamat oltom vele napok óta! :-D Persze nem egy kristálytiszta Yamaha dolbi mittoménhány.1 (a 7végén lecsúsztunk egy jó kis ebay-es vételről), és nem is Pana magnóm, de most például Péterfy Bori szól, Jutyubéról átalakítva dallamosra, és bár nem dübörög a basszus, de így sem rossz..!
Vihogok magamban, mert elképzelem, hogy a magyar danolás úgy hangozhat az ír falszomszédéknak, mint nekem Karel Gott. :)

2008. november 28., péntek

hear

A fázáson kívül van még egy jelenség, amiből csúcsokat döntök a kangázás folyományaként: a hallgatás.
A Magnóm ;(... a pana "gettóblaszter", ami életem második komoly beruházása volt (a pink panther, nevét meg nem hazudtoló city bike után), de jól jönne most! -- 1995 nyarát követően mindenhová elkísért. Jesus Jones CD-vel debütált, majd kiélvezve a cd-ipar fokozódó lüktetését, kölcsön Cranberries és igen, Metallica-demó (a legeslegrégibb számokkal) dübörgött bele egy nyári estébe. pfff... A legjobban mégis az FM4 és a Rádiókávé szólt belőle, mert azok szinte állandóan. Aztán jött a Yamaha-hifi, ami mindent vitt, legjobban az 5.1-es zenei tvdv-ket. Mit nem adnék most egy kis laurenhilles gitárpengetésért...

Itt és most még mindig az acer "hangfalak" adják az ütemet, és a fentiek tudatában talán érhető, miért nem váltok olyan könnyűen. Az átmenet minek.

Amíg angyalszárnyakon lebegve megérkezik a következő generációs lejátszónk (amivel esetleg az ipod nyújtotta lehetőségeket is kihasználjuk), marad a komputerizált zenegubera.

A médiabarát.
Mint megtudtam, a dr. House (hahaha :D) sorozatban csak 1 nappal vagyunk lemaradva az Államoktól. Az 5. évad 8. epizódjában a záró képek alatt egy nagyon kellemes zene szólt, és mivel a filmfeliratozás az éppen lejátszódó zene szerzőit és előadóit magában foglalja, gyorsan okos lettem, és tovább is adom: Alexi Murdoch "Through the Dark" gyönyörű szövegű daláról van szó, ami már korábban "világhíres" lett a Hideg nyomon c. Ben Affleck filmben. Megmagyarázhatatlan módon éppen ezt a számot hagyták le a soundtrack cd-ről (?).

"...Someone needs to hear you when you sigh..."
Reggeli gondolatindítónak: myspace.com/aleximurdoch
(A srác egyébként Alanis Morissette előtt szokott fellépni, hmmm, egy ilyen koncertől nekem is elmúlna a hátfájásom...!)

A hírlevélolvasó.
Hetente vagy havonta esik jól, legfőképpen ha színes-szélesvásznú, átfogó. Mint a Benetton-ernyő. :o) Van egy helyi, a twothousand (kétezer), amiből hetente kiokosítanak a sydney-i és -közeli szubkultúra legtutibb részleteiről, legújabb felfedezéseikről, az éppen aktuális kúltól a bénáig, és hogy hol-mikor-mit érdemes enni, inni, venni, hallgatni, olvasni. Mint a jobb időket élt PestiEstben, ami nekem a bp-i létben mint betevő falat - mindig az ebédlőasztalon vagy Biblia helyett az éjjeliszekrényem fiókjában...
Mondom: jó, hasznos. A mai hallgatnivaló: Department of Eagles In the Park c. albuma. Indie / Experimental zene. Kezdésnek No one does it like you. Európai turnén van a banda, ahh, londoni és párizsi mázlisták... :) Hasonló témát penget a grizlimedve a szomszédból (ua brooklyni gyerekek) - Grizzly Bear, pl. a While you wait for the others számával.

Kellemes bizsergést! Hallgatni arany...! 8-)

2008. november 3., hétfő

kultúra

Vasárnap több kulturális élményben is részünk volt.

Délelőtt-délben kimentünk a Bondira, hogy megnézzük a Sculpture by the Sea c. kiállítást, amelynek tegnap volt a zárónapja. (Hát tipikus, hogy megint az utolsó pillanatban értünk oda... :D)
Ennek megfelelően vagy csak azért, mert vasárnap volt (?), iszonyú tömeg kígyózott végig a part melletti sétaúton! Nézni is rossz volt, mármint a tömeget, és nagyon idegesítő volt megküzdeni az előrejutásért. A part mentén kiállított szobrokról/ötletekről túl sokat nem tudok írni, mert igazából egy rövid távos küzdés után inkább kifordultunk a tömegből, mint hogy a topogó nézelődőkre várjunk, vagy hogy hallgassuk a a hozzáértő hozzászólásokat. Abból a néhányból, amit láttunk (a weboldalon asszem az összeset meg lehet nézni), láttunk néhány jó ötletet, a többi gyenge volt. Hátnyilván a hétköznapi szélcsendben, nyugodtabb körülmények között egyszerűbben ment volna a Befogadás, így azonban, még tele gyomorral sem, vagy mert mi is öregszünk?, nem bírtuk végignézni... Bélus egyik kollégája szerint fantasztikus volt a kiállítás, és mivel alig láttunk néhány remeket, igaza is lehet. Vagy már nem értünk a modern művészethez... :-D Ja, a kiállításokról jut eszmebe, hogy ide "csak" most jutottak el az impresszionisták...


A nagyobb örömöt ezúttal a képen látható pasi okozta -- annyira jóóóó volt ez a szerenád, kár a műsorvezető belenyávogott.... :-) A gitárjáról jól le lehet olvasni a nevét... Nem tudom, hogy viccből írta-e rá, vagy a rajongók kedvéért, de az tuti, hogy a pasinak ugyanolyan frankó hangja van, mint tízen-huszon nemtomhányévvel ezelőtt... Áj vana fólinláv, ha még valaki emléxik rá, 1989 - uhhhh.
Én egyszer régen nagyon megörültem, mert egyik kedves barátomtól megkaptam a műsoros kazettáját örökbe, de aztán úgy jártam, hogy mégis vissza kellett adnom -- ki érti ezt? Különben majdnem minden nap meghallgatok tőle egy dalt, véletlenszerűen, mert a random lejátszásba valahogy mindig belekerül egy... Például ez itt: San Francisco Days :-)

Bondi - Tamarama Beach közötti partszakaszon megrendezett kiállítás (100 szobor 7 országból) & Chris Isaac "gitárom pengetem..."

2008. november 1., szombat

derbi: sajt és lóverseny

Dekem a derbiről legelőször a kockasajt jut eszembe, nem úgy mint az ausztráloknak...
Tegnap egy kolléga felhívta rá a figyelmemet, hogy jövő hét kedden lesz a Melbourne Cup, mire én értemesen azt feleltem, hogy: És? Mennyiben érint ez minket?
Erre megtudtam, hogy a M.C. talán a legnagyobb sport esemény AU-ban. (Gondolom, azért mivel ilyenkor féreteszik a Rugby League-t, Rugby Union-t, a cricket bajnokságokat és a Melbourne-i tenisz kupát. Ki ne felejtesem a Volvo Ocen race-t és még másik száz sportágat.)
Lényeg, hogy ilyenkor senki sem dolgozik (legalábbis délután), hanem piál, mintha azért fizetnék...
Állítólag...
Hát, kíváncsi vagyok mi lesz, mert kedden megint Newcastle-ben dolgozom.

Furcsa belegondolni, hogy huszonpár éve hétfőnként még a hangyák háborúja és az osztrák egyes csatorna között válogathattam, fekete-fehérben. Igaz, h most szombat van, de akkor is...
Most meg azzal szórakozok, hogy a kanapén tespedve olvasgatom a leveleimet, írok a blogra és közben kristálytiszta, digitális csatornán mennek a nagydíj előtti kisebb futamok.
De a mi a legjobb, hogy közben a háttérben Barabás Lőrinc Eklektrictől Ladal albuma szól! Hallgassatok bele Ti is!
Sajnos a ezt "csak" egy kissé gyenge minőségben találtam meg, de a "híres" klipjük itt van rendesen is. "Kicsit zene..." :-)
Erről jut eszembe napjaink másik zsenije: Likó Marcell
Rövidesem megjelenik a Vad Fruttik új lemeze, és az lelkesebbek már pár napon belül hozzájuthaznak. Remélem, egyelőre meg nem nevezett forrásaink segítségével hamarosan hozzánk is eljut!
Itt van egy és más a sok kedvenc közül.

Na megyek, kicsit összeszedem magam, aztán elmegyünk kerti asztalt/széket nézni...

Szép napot Nektek!

2008. szeptember 5., péntek

"Fotel" és "zenebutik"

Egy nagy beetetés volt a hétvége a sok napsütéssel! Egy frászt van itt a tavasz, holott a naptárba már beírtuk... Vasárnap este óta visszacsalta magát a tél, a térdfájós-frontos formámat hozva. A héten "fotel"-programokra specializáltam magam, a nyugdíjat is várom már ;), de a postás itt egyszer sem csenget, csak elmotorozik a postaládarengeteg előtt a csudálatos citromsárga mellényében. De ezt is csak lopva látom az ablakból , mert még a postaládáig sem megyek ki ebben dzsuvaidőben... A bentlevésnek köszönhetően továbbfejlesztettem a kenyérsütőgép nélküli kenyérsütői tudományomat, és próbáltam utolérni Bélust a császármorzsa sütésben. Este mindent megkóstolunk --- :D

Ami még ennél is jobb - mert hogy mint tudjuk: "jó ebédhez szól a nóta"-, hogy összegyűjtöttem egy csokorra való, rádióbarát, slágergyanús OZi zenét! Fogyasszátok jó étvággyal az első adagot:

ART vs SCIENCE
Electro / Jam Band / Dutch pop
http://www.myspace.com/artvsscience
: Flippers

Ash Grunwald
Folk Rock / Acoustic / Bluegrass
http://www.myspace.com/ashgrunwald
: Devil Called me a Liar

Augie March
2-step / Pop / Tango
http://www.myspace.com/augiemarch
: Watch Me Disappear

BIRDS OF TOKYO
Rock
http://www.myspace.com/birdsoftokyo
: Broken Bones

Bliss N Eso
Hip Hop / Rap
http://www.myspace.com/blissneso
: Eye Of The Storm

BLUE KING BROWN
Reggae / Afro-beat / Roots Music
http://www.myspace.com/bluekingbrown
: Moment Of Truth

The Boat People
Indie / Pop / Pop
http://www.myspace.com/theboatpeople
: Awkward Orchid Orchard

British India
Pop / Rock / Punk
http://www.myspace.com/britishindia
:This Dance Is Loaded

Drapht
Hip Hop
http://www.myspace.com/drapht
: Jimmy Recard

Dukes of Windsor
Rock / Indie / Electro
http://www.myspace.com/dukesofwindsor
: Get It

folyt.köv.