kuss!

Tegnap este elmentünk a Milkre (nagyon tetszett! nézhető, élvezhető, jó színészek, jó szöveg, kiváló zene). Több is történt. Mivel a mozi háromszáz lépésre van, akár az utolsó pillanatban is átugorhatunk. Easy. Ebből kifolyólag mindig az utolsó pillanatban érünk oda. Bár ez relatív, hiszen mi rendszeresen késünk (mindenhonnan?). Milyen jó is, hogy van 10 perc reklám...! Amiről én igazából nem szeretek lemaradni, egyébként is szeretek időben érkezni (mindenhová!), elkerülni a sorban állást, és nyugisan rákészülni a filmre. Mélázni kicsit. Ez biztosan a régi szokás, hiszen korábban 7 éven keresztül mindig időben/jóval korábban érkeztem meg a művészmoziba Szhelyen. Ha késtem, nem indult el a film, vagy nem volt hely. hahaha. Ezúttal szendvicseket is készítettünk, mert nem volt időnk vacsorázni, és kizárólag mozis menüt (kukorica, szörp) nem akartunk fogyasztani. Azt csak nasinak a vacsi után, mint a rendes gyerekek. ;) Átmásztunk egy csomó emberen, hogy középtájra ülhessük. Kábé a film felénél rámkaffantott a mellettem ülő nő, amit nem is hallottam, mintha magában motyogta volna, de felém, úgyhogy vissza-szorriztam, erre ő: hogy "please, be quite!", azaz maradjak csendben. :-O Most biztos röhögnek magukban moziba járó barátaim, akik nem egy filmet néztek végig az "alámondásommal". Ezúton is elnézést kérek! :-D Tegnap egyébként nem is kommentáltam végig a filmet, csak néhány gondolatam volt, aztán persze lett egy csomó a kussantás után, de annyira meglepődtem, hogy eltelt vagy 15 perc, mire újra susogni kezdtem Bé fülébe (aki szintén utálja, ha kommandózok filmnézés közben). És amúgy egészen biztosra veszem, hogy a mellettem sálba burkolózó nő azért volt ideges, mert nem értette, amit magyarul mondtam. Ki is gondoltam, hogy ha még 1szer beszól, én kérek elnézést, hogy VANNAK GONDOLATAIM! juhúúúúú! :-D

jó dolgok

Rájöttem, hogy mostanában nem is az itteni dolgokról írok, hanem csak az otthoniakra reflektálok. Ej-ej... ;-)

Jó kis szombat reggel van és eszembe jutott pár apróság amiket már régen le akartam mondani.

A közlekedési lámpák mindenhol ott vannak ahová a piros lámpa előtt megálló autós a legkényelmesebben pillanthat. Nem a feje felett, nem jobb oldalt a szélvédő csücskében, hanem szemben. Érdekes, hogy ez csak pár hónapos itt-tartózkodás után esett le, amikor egyszer elaludtam a nyakam és beugottak a régi fájdalom-reflexek. De azóta is sokszor mosolygok rajta magamban, hogy milyen vicces lehett kívülről nézve, ahogy fancsali képpel nyújtózkodok a szélvédőre tapadva.

Másik autós gondolatom onnan jött ma reggel, hogy az egyik lámpánál szolídan ledudáltam egy óriás fekete AMG-s mercit, mert lassabban kanyarodott a kelleténél és emiatt majdnem lemaradtam a zöldről. BP-n azért meggondolnám, hogy egy ilyen autóra rádudáljak-e vagy sem.


És végül a reggeli:
Az elmaradhatatlan kakaó mellé sajnos a kifli megint elmaradt. Viszont van helyette scones! És ez sem megvetendő.
Bár a "szakirodalom" tea mellé ajánlja, azért itt legtöbbször "kávé"-hoz fogyasztják. (A kévé nem véletlenül idézőjelben.. Lásd korábbi írésok. :-/ )
Wow: rákerestem erre a szóra.. Hát érdemes megnézegetni a linkeket (ezt és ezt pl.). Elindult a nyáltermelésem pedig még tele a poci.
A lényeg az hogy a scones a zsömlénél kisebb, tömör kis péksüti. Vmi kenyérféle tésztája van, de egy nagyon kicsit édeskés. Mindenféle formában találkoztam már vele (három- vagy négyszög alapú, kerek; szépen fromázott, vagy csak odapöttyentt), de mindig melegen (forrón) tálalva, SOK tejszínhabbal és lekvárral. Fenomenális.
A mellékelt képen az én gyenge utánzatomat láthatjátok: a fehér paca egy kis tejszín, de lusta voltam felhabosítani. Azért így is nagyon finom volt!
Az hiszem a BBQ mellett ez a legjobb auszi* kaja, próbáljátok ki!!
(*Jó tudom, ez britt, de akkor is...)

Jó étvágyat Nektek is!

P.s.: a linkeken látom, hogy százféle turbó változatot készítenek belőle. De a kávézókban eddig csak natúrral vagy max datojással találkoztam.

+ egy jobb hír

Hetvenhét évvel ezelőtt ezen a napon szültetett Johnny Cash.

Tudom, hogy egyszer már felemlegettem. De az jópár hónapja volt. És azt hiszem őt nehezen lehetne megunni.

Hallgassuk "együtt" ;-)

Hurt - az idősödő JC előadásában

és God's Gonna Cut You Down - egy multipoprocksatöbbi videoklippel
(találóskérdés: Kiket ismersz fel rajta?)

(Ja, itt van vmi nagyon fancy Johnny Cash radio site is, de nekem spec használhatatlannak tűnik.)

Magyarország, Európa, XXI. század

Tudom, hogy ez "bárhol megtörténhetett volna". (És valószínűleg meg is történik.)
De mégis hihetetlen az itt és a most. Ezért a cím...

Már tegnap is láttam a cikk fejlécét, de "nem mertem" rákattintani. Most már tudom miért.

"[...] halt meg az ötéves Csorba Róbert hétfőn hajnalban, miután ismeretlenek közelről hátbalőtték.
[...]
Később férjét a hóban, hason fekve találta meg, de emiatt nem látta, hogy vannak rajta lövésnyomok.
[...]
visszaszaladt az égő házba a fiáért, de apósa visszahúzta, egy másik rokona pedig kiabált neki, hogy megtalálta. Anyja a kezébe vette és átszaladt vele a közeli ismerősökhöz. Mire a mentők kiértek, a kisfiú is meghalt.
A hétfő hajnali támadásban Róbert édesapja, a 27 éves Csorba Róbert is életét vesztette. A támadás során két másik kisgyermek is megsérült, őket a fővárosi Heim Pál, illetve a hozzá tartozó Madarász utcai klinikára szállították a mentők."
Forrás: Index.hu

Mindig az van, hogy "úgy kezdődött, hogy valaki visszaütött"?

Nyugodjanak BÉKÉBEN.

:...(

Celluloidfabrikálók

2009.febr.22. (23) Oscar

Végre egyszer végig tudom nézni! Bár nyilván az ozik ezúttal sem tudnak leállni a reklámokkal...
A showt Hugh Jackman nyitotta egy vidám ugri-bugrival, ami mindenkit meglepett (vagy megdöbbentett; nekem tetszett!), és vastapsra kényszerített. A többi énekes-táncos mulatságról meg lemaradok a sok reklám miatt... :-/
Első nyerőként Penelope Cruz spanyolul örvendezett - szinte alig kapott levegőt az örömtől és a majdnem-elájulástól, aztán elment sírni; Jennifer Aniston sose volt még ennél öregebb, sajnos a mesefilmek sem fiatalították meg, és nyilvánvalóan kellemetlen pillanatokat élt meg a színpadon mesefilmekről beszélve, miközben a Bandzselináék vele szemben ült az első sorban, Oscar-ra jelölve. Heath Ledger posztumusz díja könnyeket csalt többek szemébe - már nem először mutatták Kate Winsletet és a BA-párost. Vidámságot Philippe Petit hozott, amikor eltűntetett egy pénzérmét, majd az állán egyensúlyozta az egyik szobrocskát.
Bár a Coldplay idén egy díjat sem kapott otthon, itt az Oscaron már a második számot nyomják kísérőként az új albumról. Az indiaiak viszont tarolnak, ami számomra megdöbbentő, mert ez ugyebár nem Bollywood (évente 800 filmet csinálnak!!), hanem Hollywood. :-/ India letarolja a világot. Brrrrr. Na tessék: Boylewood, az ugráló tigris , Micimackó barátja.
(Kezdem kapisgálni Bélus india-fóbiáját... :-O)

legjobb...
- női mellékszereplő: Penelope Cruz (Vicky Christina Barcelona)
- forgatókönyv: Milk
- adaptáció: Slumdog Millionaire
- animáció: Wall-E
- animációs rövidfilm: La maison en petite cubes
- díszlet: Benjamin Button
- kosztüm: The Dutches
- maszk: Benjamin Button
- fényképezés: Slumdog Millionaire
- rövidfilm: Spielzeugland
- férfi mellékszereplő: Heath Ledger (The Dark Night)
- doksi: Man on wire (fr)
- rövid doksi: Smile pink
- vizsuális effektek: Benjamin Button
- hangeffektek: The Dark Night
- hangkeverés: Slumdog Millionaire
- vágás: Slumdog Millionaire
- humanitárius díj: Jean Hersholt
- filmzene: Slumdog Millionaire
- dal: Slumdog Millionaire
- külföldi film: Departures (japán)
- rendező: Danny Boyle (Slumdog)
- női főszereplő: Kate Winslet (jessz!)
- férfi főszereplő: Sean Penn (Milk)
- best film: Slumdog Millionaire

A "nagykutyák":
Slumdog Millionaire IIIII II
Benjamin Button III

Eddig még csak párat láttunk a fentiek közül, és nagyon keveset a többi jelöltből, tehát összehasonlítási alap az nincs. Viszont az tuti, hogy a Wall-E-nál meghatóbb mesefilmet még nem láttam mostanában! Penelope Cruz sztem tényleg jó volt a Woody-filmben, nekem az egyik kedvencem a Volver óta, amit meleg szívvel ajánlok a nem Almodovar-rajongóknak is. A Dark Knight baromira sötét film. Még 1szer meg fogom nézni, mert egy szar helyen láttuk, Newie egyik leglepukkantabb mozijában, és én a szöveget sem teljesen értettem, sajnos nem csak azért, mert Bale magában motyogott... Tegnap este volt egy nagyon jó kis összefoglaló Heath Ledgerre emlékezve, amiből a Candy vmiért kimaradt. A Man on wire-t akartam még nagyon megnézni, korábban szuper írás volt róla az egyik helyi lapban, ill. elcsíptem egy beszélgetést vele az egyik itteni csatornán, ahol láttam pár részletet a dok.filmből is -- szuper! Holnap este doksi Milk életéről, de előtte, ma, talán még maga a film is belefér, vagy inkább a The Reader, amit már igazából 7végén is megnéztem volna szívesen, csak fura volt elképzelni, hogy egymás után 2 Kate Winslet filmet is látunk. :-) A mozink műsorán egyébként a következő szöveg áll a film mellett: "She has been Oscar nominated for this & should win!" - és tessék! :-)

Menjetek moziba, mert VANNAK jó filmek!!
Ne felejtsem el: idén HarryPotter és a Terminátor visszavág, ill. a Jégkorszak visszatér! :-D
Az X-men rajongóinak: Wolverine ápr.29.

Barranjoey Head, Palm Beach

A szombati vihar után vasárnap kisütött a nap. Ez volt a mi szerencsénk, mert különben kénytelenek lettünk volna esőben kirándulni :-D


Újabb kiváló célpontot sikerült "lőnünk" a Great Walks című havilapból. Legutóbb a kanyonos kirándulásunk alapult egy itt talált cikken, ezúttal pedig őszintén szólva csak néhány képet láttunk, de ez elég volt a döntéshez -- ki tudna ellenállni egy szép tengerpartnak és egy gyönyörű világítótoronynak? :)



A kirándulásnak több hozadéka is volt, már rögtön az indulás előtt, mert találtam 2 szuper web oldalt, amelyek a későbbiekben is jó ötleteket adnak majd, az tuti:
- világítótornyok
- kirándulós gyűjtemény



Felpakoltuk a kirándulós és fürdős cuccokat, "csúcs-szendvicsek"-et, meg némi nassolnivalót, majd kábé 1 órán át kocsikáztunk északnak, hogy 35 km után elérjünk ide:








A parkolóból kicsit kellett azért felfelé túrázni, részben a homokban, részben a könnyebb, kevésbé meredek túraútvonalon. A meredek szakasz tavaly óta le van zárva, amúgy szerintem végig lépcső. :-) A "sima" útvonalat is folyamatosan felújítják, traktorral és helikopáterrel szállítják fel a köveket, amiket méretre vágnak és bebetonoznak, ugyanis esőzésekkor a sok csapadék eléggé át tudja alakítani a köves-homokos útszakaszt... Természetesen a helyiek standpapucsban kirándultak, ami miatt kicsit sajnáltam is őket, mert -főleg lefelé- baromira csúszott a vizes-homokos kő...!

A csúcson megnéztük a fotókiállítást, és még a körbevezetős túrába is beneveztünk, ami nagyon-nagyon élvezetes és érdekes volt: mindent megnézhettünk a toronyban! vuhhúúúúú!
Fentről fantasztikus volt a kilátás is a környező öblökre és a a Palm beachi partszakaszra. Felfedeztünk még egy kisebb gyalogösvényt a bush("bús")-ban, aztán mivel már kibírhatatlan kezdett lenni a meleg, lebattyogtunk a strandra, ahol még ügyeletben voltak a vízimentők. Éppen hívást is kaptak, úgyhogy rohanvást a sziklás partszakasz felé motorcsónakoztak és jetskiztek... :-(
A hullámok eléggé erősek voltak, úgyhogy 5 perces szemezés után Bélus is úgy döntött, hogy ezúttal fürdés nem lesz. Én mondjuk simán ellen tudok állni a hullámoknak, nem kérdés, hogy bele sem akartam menni a vízbe. :-D Fürdés helyett a jégkrémezést választottuk, és milyen jó tettük! Közben találkoztunk néhány "igazi helyi", abo gyerekkel! Még fent a toronyban a kiállításon olvastuk, hogy Palm Beach környékén is elég sok abo törzs él a brit behajózáskor, sajnos azonban az európából hozott fertőzések 50-90%-ukat (!) megölték. A hely neve is régi eredetet mutat: barranjoey "fiatal kenguru"-t jelent az őslakosok nyelvén.

Palm Beach amúgy gyönyörű környék (ez az ingatlanárakon is meglátszik), állítólag a legszebb az északi szakaszon, többek szerint még Manlyt is übereli... Az vicces egyébként, hogy ezen a keleti részen, ahol eddig jártunk, végig gyönyörű partszakaszok húzódnak, sziklás-homokos tengerpartok, nehéz is lehet választani... :-)))

Mi azért halkan megegyeztünk abban, hogy egyelőre a nyúkaszlis végeláthatatlan hosszú partszakaszra szavazunk! ÁÁÁ, egyáltalán nem elfogulatlanul.... :-D :-D

2/1

Másodk év, első nap.

Tegnap volt egy éve hogy ide érkeztem.
Azt gondoltam, hogy ma majd írok egy jó kis összefoglalót az elmúlt 365 napról. De most nem vagyok nagyon pötyögtetős formában, úgyhogy erre majd később visszatérek.

Az időjárás a híresztelésekkel ellentétben nem annyira kellemes: bár a tél sokkal enyhébb "itthon" mint "otthon", viszont minden más szélsőségesebb. A legkülönösebb az, hogy amíg hétköznap meglepően kellemes, napsütés van, addig a hétvégén mindig esik az eső.
Persze ez kicsit túlzás. De most megint éppen ez van....

Na tessék, most meg már megint kisütött a nap. Ki érti ezt?

Jut eszembe: "Micsoda hisztérikus időjárás..."

Sajnos ezt nem találtam meg, de itt van néhány másik kedvencem:
Antióchiai Szent Kézigránát, Őrök, A nyúlon túl, a Fekete lovag, ésésésés....

na jó még egy utolsó, de egy másik klasszikusból Brian élete - Fikusz Kukisz

Arcadia

Árkádiás napom volt.

A múlt 7végi újságból értesültünk arról, hogy februárban több luxus tengerjáróhajó is érkezik Sydney-ben, úgyhogy nem volt kérdés: délután leslattyogtam a partra (Cremorne Point), és onnan néztem a Queen Victoria kivonulását 4 körül, majd az Arcadia érkezését 6 után.

Queen Victoria "parkolóállás"-ban

Érdekes a helyzet, mert az öböl nem valami széles a Harbour Bridge és a Circular Quay felőli részen, úgyhogy a hajók szépen manővereznek, Y-oznak, hogy aztán irányba álljanak a tengeri kijárat felé. Ez a mutatvány kb. 20 percet vett igénybe, és a nagy részét sajnos nem is láttam, mert kitakarta a Kirribilli-félsziget. Csak a legmagasabbra nyúló kéményt láttam mozogni a toronyházak között, majd az is eltűnt néhány percre.

az Arcadia behajózik

Nagyobb attrakció volt az Arcadia "bevonulása". 6.30-ra írták a kikötést, és már 6 órakor érezni lehetett a levegőben a "mozgolódás"-t. Ezúttal kimentem a félsziget végébe, a világítótoronyhoz, ahová utánam még többen is érkeztek fényképezővel felszerelkezve. Megjelentek a helikopterek, majd egy partiőrséges hajóból tűzijátékot imitálva :) vizet fecskendeztek fel. Azon kívül, hogy ez igencsak jó látvány volt, gyakorlati célja -a bámészkodók szerint- , hogy mutassa a behajózási útvonalat. Mint írtam, ez egy viszonyleg szűk öböl, a hajó kb 30 méter széles (és vagy 290 méter hosszú)!

behajózós útvonal (Circular Quay)

Jövő héten a Queen Mary II érkezik, ami már nem az Operaháznál, hanem a hadihajók között fog kikötni...

A másik árkádiás program mozis volt: a Revolutionary Road (A szabadság útjai), és véletlenül az "Arcadia" teremben vetítették.

A Titanik-fóbiát legyőzve hittünk abban, hogy egy Mendes-film Kate Winslettel és Leo Kabrióval csak minőségibb lehet. Korábbról csak az Amerikai szépséget láttuk Mendestől (a Kite Runner várakozólistán), és azt talán egy kicsit könnyebben emészthető drámának találtuk. Megegyeztünk abban Bé-vel, hogy egyik sem olyan hangulatemelő eszköz, amire az ember hetente/havonta egyszer vágyik, meg ugye nem is egy pörgős akciófilm, szóval kasszasiker tutira nem lesz.. Egyébként Kevin Spacey a Kedvencek listánkon szerepel, szóval előnyben a filmjei :), de amúgy a titanikosok elég jót alakítottak itt; megérdemelt Golden Globe a kézben, Kate.

Kézi, Jamie és egyéb morfondírozások

Ja és eső, meg eső... és egy kis eső is.

Nem egyszerű hónap ez a mostani, pedig épp csak túl vagyunk a felén.
Ilyenkor az jut az eszembe, ahogy Big Chris (Vinnie Jones) (lásd itt is) mondja a Ravasz, az agy és két füstölgő puskacső vége felé mondja. (linkek még itt és az imdb-n is)
"It's been emotional."

De tényleg.
Ami Ausztráliában és Magyarországon az történt elmúlt hetekben az elég volt egy egész évre.
Bár állítólag, "minden rosszban van valami jó" (???) -> Az MKB Veszprémegy és szurkolói megmutatták, hogy hogyan lehet felülemelkedni egy tragédián.
Köszönöm ezt a hitet és összefogást.

.

Ja, miért Jamie?
Hétfő reggel, szorozva a reggeli majdnem-elalvásommal, szorozva a borús/esős idővel és a lehetséges ebéd variációkkal juttatta őt az eszembe. Meg persze az, hogy a hétvégén naggyon finomakat ettünk. Kezdve egy szuper szilvás sütivel (kb. mint a legutóbbi fügés, hmmm...), folytatva a Bazaar Bier Cafe-val, az otthoni paradicsomos húsgombóccal és midnenféle egyéb finomságokkal.
Szóval az jutott eszembe, hogy angolszász területről nézve még inkább érthető amivel Jamie Oliver próbálkozott/-zik. Azon már szinte nem is csodálkoztam, hogy a "jamie reform school meals" keresőszavakra második találatként a The Food Museum Online jött be. (Persze inkább erre kellet volna keresni "school meals campaign Jamie")
Pathetic, mondanák az Auszik, ha tudnák miről beszélek itt.
Ráadásul csak nehezen találtam használható infót arról, hol is tart most ez a kezdeményezés. De "hál' Istennek" még működik! -> egy-két friss cikk itt és itt. Ja és persze a kiindulási pont.

Nagyon bízom benne, hogy az amerikanizálódás (vagy nemtommi *) nem fogja ledarálni az ezerszínű nemzetközi étkezési kultúrát.

(* tényleg nem tudom mi, figyelembe féve az elég érdekes holland, ausztál, stb konyhát is.. :)

Na, most már tényleg dologidő van.

Szép napot Nektek!
B.

P.s.:
1. Asszem ebédre bedobok egy sztéket vagy egy vínersniccelt, de szószt NEM KÉREK rá.
2. Ki ne hagyjátok ezeket az idézeteket se (magyar, angol) illetve YouTube videókat... ;-)

"happy new jahre alt"

- mondta 1szer sok éve kedvenc német tanárom, a szakos, a Gazsi, a legjobb osztrák kiejtéssel. Húúú, de régen volt már...
És most megint szembesültem, szemlesütve, hogy kikönnyítettem a sors könyvét egy évvel. Sok minden nem változott tavaly óta:
megint/még mindig lógok a levegőben, lufizok; nincs meleg, és csapadék nélkül sem úszom meg, asszem, hát ha nem a hó, akkor az eső zuhog, szállnak az ernyők is, és sok a kukában landol, letörten.
Nekünk egy feldobott, jó napunk volt: laza, munka nélküli (Bélus szabin e jeles napon :)); bebuszozás és kolbászolás a city-forgatagban; izgalmas Bondi strandos, akrobatás FF fotókiállítás a State Library-ban szendvicses-salátázós ebéddel összekötve; desszert a véletlenül talált Lindt Chocolat Caféban (nagy szomorúságunkra a hagyományos értelemben vett "cukrászda" ebben az országban nem léteznek :-o); bámészkodás a Queen Victoria Building (QVB) csodaszép, szecessziós épületében (korabeli és mostani képek itt).

A jövő évre naposabb és kicsit melegebb időt rendelünk (nem ilyen 18 fokosat), és a tengerparton fogunk fagylaltozni --- remélem! :-D :-D



Ezen a napon...

inferno

Írtunk arról korábban, hogy milyen hőség volt a mi környékünkön az elmúlt hetekben. A csúcspont talán éppen az elmúlt hétvége volt, hoy aztán ismét 20 fokot essen a hőmérséklet (megint elő kellett venni a vastag takarót :-o).

Ez mind semmi ahhoz képest, ami Viktória államot sújtja. Ma néztem az index.hu-n a fotógalériát "Bozóttűz Ausztráliában" címmel. A kifejezés egyáltalán nem találó, mert nem akármilyen bozóttűz ez: a legpusztítóbb és a legpokolibb, amit az ausztrálok valaha is láttak. Nagyon hirtelen jött, hajnalban, és több oldalról támadt; a szél is erős volt, írja Kropi a blogján. Majdnem tucatnyi helyen végzett totális pusztítást a tűz, és még nincs vége. Eddig csaknem kétszázan haltak meg, többezren váltak hajléktalanná, minimum 750 otthon égett porrá. Az ozi tv csatornák megdöbbentő felvételeket és interjúkat mutatnak be, esténként a katasztrófa különböző helyszíneiről tudósítanak. A rendőrség gyújtogatásról, a politikusok tömeggyilkosságról beszélnek, ezt az origo.hu-n is lehet olvasni; már elkezdték a nyomozást "téglától tégláig" haladva (CSI), ahogy a házakat is újjá fogják építeni tégláról téglára.
Megható, hogy milyen óriási az összefogás ebben az országban -- napok óta megy a gyűjtés, igazából mindent gyűjtenek és adnak az áldozatoknak: ruhát, élelmet, vért, a pénzadományból tegnap estére 33,7 millió au$ gyűlt össze.

Az ott élőknek mindenük odaveszett..., sokan egy szál ruhában menekültek meg, vagy egy kis utazótáskával eszeveszetten autózva ki a településekről a tomboló tűzvihar elől. És az állatvilágot még csak mindezek után veszik számba -- szegény koalák jutottak eszembe, akiknek az eukaliptusztól belassulva valószínűleg nem sok esélyük van a megmenekülésre.
;(


Minden megérint.
- Úgy látszik: sose nő be
a szívem lágya.

Fodor Ákos: Summa

ébresztő!

Ez az, ami nekem bazinehezen megy majdnem minden reggel, a felkelés... De most megkaptam A tökéletes hálószobai eszközt!

Az ébresztő biggyegést bizonytalan integető-hessegető kézmozdulataim követik, ugyanis nem lenyomni, hanem leinteni kell az ébresztőórát. Aztán, amikor sikerül megébredni végre, akkor rátapogatok a minitávirányítóra, hacsak nem esett még le a párnám vagy az ágy alá, és átkapcsolok rádióra, sztereó üzemmódban. Mivel még nincs normális hifink, napközbenre átköltöztetem a kis csodát a nappaliba, merthogy nagy úr a hangerő, és már keverem is legfrissebb dalokat az iPodról. Hát igen.

A készülék neve: Pure-Fi Anytime a Logitechtől. És egyelőre én már ettől is boldog vagyok, mert a sztereó utáni szinte folyamatos és olthatatlan szomjamat oltom vele napok óta! :-D Persze nem egy kristálytiszta Yamaha dolbi mittoménhány.1 (a 7végén lecsúsztunk egy jó kis ebay-es vételről), és nem is Pana magnóm, de most például Péterfy Bori szól, Jutyubéról átalakítva dallamosra, és bár nem dübörög a basszus, de így sem rossz..!

Vihogok magamban, mert elképzelem, hogy a magyar danolás úgy hangozhat az ír falszomszédéknak, mint nekem Karel Gott. :)

7végés kiruccanás - Newcastle

A január vége óta tartó állandó forróságból, lakásban 30 fokkal, Newcastle-ba menekültünk pénteken. Ez az "előre menekülés", vagy mi... :) Péntekre Bélus a Sykes-hoz beszélt meg konzultációt, én pedig Marcia barátnőmmel konzultáltam meg egy találkozást. Már hetek-hónapok óta ígérgettem neki, hogy egyszer csak feltűnök megint Newie-ban, de valahogy nem volt kedvem szervezkedni vagy kimozdulni?
Péntek estére ottalvást terveztünk, pontosabban: gondoltunk, mert egyáltalán nem volt terv. Eszközünk a Spontaneitás! :-D A már novemberben jól bevált Grand Hotelben gondolkodtunk, last minute-es befoglalással. Na ennek a nagy lazaságnak aztán az lett a vége, hogy nem tudtunk ellenállni a barátaink meghívásának, és náluk aludtunk és maradtunk egészen vasárnap délutánig... Mind3 napon voltunk kint vízparton: pénteken már 10 óra előtt kiértünk a merewether-i tengeri medencéhez, de éppen tisztították, úgyhogy az úszás elmaradt, helyette a kis 2 éves Yasmint próbáltam szörfdeszkára (body boardra) szoktatni, halvány sikerrel. Egy kis rásegítéssel. :-) Este grillezés a kertben és kareokizás ps2-vel. :-D

Szombaton ismét Merewether, ezúttal úszás a medencében is, és jó kis séta a szokásos útvonulonkon, a parton, a The Great North Walk útvonalon. De jól esett! Nagyon hiányoznak ezek a kiruccanásaink...

Délután elugrottunk az egyik bevásárlóközpontba, hogy beszerezzünk egy ventillátort. Végülis egy hűtő-fűtő berendezést sikerült vennünk, amit tegnap akartam kipróbálni, erre a hőségnek vége, helyette tavaszias/őszies 19 fokok... Szóval, lassan inkább fűteni kellene. :-)))
Vasárnap délelőtt piknikezni mentünk Warners Baybe, a Lake Macquarie-hez. A távolság Elermore Vale-tól 9-10 km csak, úgyhogy hip-hop odaértünk Marciaéktól. Az út egyébként Cardiffon keresztül vezet, ahol Bélus dolgozni szokott, illetve ahová dolgozni járt az első félévben! Borzalmasan meleg volt egész hétvégén, még árnyékban is nehezen lehetett bírni... Mielőtt vasárnap délután hazaértünk volna, még leugrottunk a Balmoral Beachez, ami szinte fullon volt úgy 6 körül. El sem tudom képzelni, mennyien lehettek napközben.. :-o

A hétvége élményei között szerepel még egy kis pirulással egybekötött barnulás is (30 faktoros naptejjel!!), továbbá hogy rájöttem: szandálban, illetve mezítláb nem is olyan könnyű sofőrösködni, legalábbis nem könnyű mérlegállásból feltolatni a meglehetősen meredeken emelkedő, hosszú kocsibeállón a háziak új kocsija és a virágágyás között lavírozva! :-D Korábban hangsúlyoztuk, hogy a Dombon lakunk, de el kell ismerni, hogy ahol eddig jártunk, mindenhol dimbos-dombos domborzati viszonyokat tapasztaltunk városon belül. Érdekes, hogy az úttest sok helyütt magasabban van, mint a házak bejárata...

uborkaszezon

Nagggyon benne vagyunk a nyárban. Már annyira, hogy a minap uborkapunnyasztási ingeren kaptuk magunkat. Igen: uborkaszezon van! A zöldséges polcon eddig csak nagy méretű ubit láttunk, éppentpont "hugyosuborkának" valót! :-) Egyelőre azonban nincsen kéznél sem az otthoni 3, sem az 5 literes befőttes üveg, úgyhogy a kovászolás elnapolva, amíg be nem szerezzük az üvegnekvalót (Bé elvetette a vízeskancsós ötletemet, pedig sztem korszaGalkotó lett volna :).

Szerintem most sokan unhatják magukat, de legfőképpen én. Állásfronton 5 órai teaidőszak van (na, kinek ugrik be a jelenet az Aszterix a gallból?), azaz nyári punnyadás, eddig egy "behívót" kaptam, kis teszttel és tök komoly interjúkérdésekkel. Állítólag a héten kapok visszajelzést, lehet izgulni, mert már hét közepe van. A bíztató emaileket, idézeteket és humorosok képeket, képregényeket előre is köszönöm! :D

Mellesleg itt is van ám recesszió meg növekedő munkanélküléségi ráta (4,5 és év végére elérheti az 5,7-et is.). A kormány meg ezt unja, úgyhogy a decemberi "mentőöv-bedobás" után ismét milliárdokat (42) "adományoz" a lakosságnak, menjenek költeni, legyen több felújított út és új munkahely.Na, mit szólna ahhoz a magyar lakosság, ha hirtelenjiben el "kellene" költeni 50-100ezer forintot? Januári gázfűtés-számlára?

Elképzelhetetlen... %:-/

Azért vannak dolgok, amiken még mindig lehet és tudunk mosolyogni. Ilyen például a koaLAvor! :-D Maudeban kapták lencsevégre ezt a kis szőrőst, aki a 40+ fokos hőségtől menedéket keresve toppant be, vendégségbe. Mint egy uraság, nem? És milyen ébernek tűnik -- hahahaha... :D :D :D

Mr Koa Lavor :)))))

interkúl

Tombol a nyár ezerrel. (végre!)

Amit az is jelez, hogy a kégkondicionálás téma mindenhol. Például abban az irodaházban, ahol az Exact "ofisz" is van, mert tegnapra végleg elromlott benne vmi. Ennek következtében jobb sorsra érdemes kollégáim szépen főnek a levükben.
Ehhez képes én mázlista vagyok (állítólag :) mert egy régi-új ügyfélnél ücsörgök a klimatizált levegőben.
Mivel holnap (kivételesen) én is az irodában leszek, arra gondoltam, hogy viszek magammal egy kis friss, hűtött levegőt az itteni fagyasztókamrákból, ahol -22 Celsiusban remeg(ne) a kocsonya. Pontosabban a fagyasztott hal, marha és egyéb alapanyagok. Ugyanis ezekből (+stb) készítik a kíváló minőségű ázsiai nudlikat és húsgombócos micsodákat.
De úgy tűnik erre mégsem kerül sor, mert holnap reggelre befejezik a szerelést...
Ezt a pechet! :-D
Persze csak azért nagy a szám, mert sztenderd 22-24 fokban gépelek. Pedig én elvileg szeretem a hőséget... na mindegy.
Majd a kocsiban, amikor hazafelé autózok! Szegényke egész nap a tűző napon aszalódik, és majd mindent visszakapok tőle amikor beleülök.

Ebből küldök egy haza egy kicsit gondolatban, hogy csökkentse a fűtésszámlákat.

Szép napot mindenkinek!

P.s.: A kép valahol a Sydney-i öbölben készült (Exact-os karácsonyi parti), és nem a sör miatt nézek hülyén, hanem mert a szemembe süt a nap... énszerintem :-D