Újabb kiváló célpontot sikerült "lőnünk" a Great Walks című havilapból. Legutóbb a kanyonos kirándulásunk alapult egy itt talált cikken, ezúttal pedig őszintén szólva csak néhány képet láttunk, de ez elég volt a döntéshez -- ki tudna ellenállni egy szép tengerpartnak és egy gyönyörű világítótoronynak? :)
A kirándulásnak több hozadéka is volt, már rögtön az indulás előtt, mert találtam 2 szuper web oldalt, amelyek a későbbiekben is jó ötleteket adnak majd, az tuti:
- világítótornyok
- kirándulós gyűjtemény
Felpakoltuk a kirándulós és fürdős cuccokat, "csúcs-szendvicsek"-et, meg némi nassolnivalót, majd kábé 1 órán át kocsikáztunk északnak, hogy 35 km után elérjünk ide:


A parkolóból kicsit kellett azért felfelé túrázni, részben a homokban, részben a könnyebb, kevésbé meredek túraútvonalon. A meredek szakasz tavaly óta le van zárva, amúgy szerintem végig lépcső. :-) A "sima" útvonalat is folyamatosan felújítják, traktorral és helikopáterrel szállítják fel a köveket, amiket méretre vágnak és bebetonoznak, ugyanis esőzésekkor a sok csapadék eléggé át tudja alakítani a köves-homokos útszakaszt... Természetesen a helyiek standpapucsban kirándultak, ami miatt kicsit sajnáltam is őket, mert -főleg lefelé- baromira csúszott a vizes-homokos kő...!
A csúcson megnéztük a fotókiállítást, és még a körbevezetős túrába is beneveztünk, ami nagyon-nagyon élvezetes és érdekes volt: mindent megnézhettünk a toronyban! vuhhúúúúú!
Fentről fantasztikus volt a kilátás is a környező öblökre és a a Palm beachi partszakaszra. Felfedeztünk még egy kisebb gyalogösvényt a bush("bús")-ban, aztán mivel már kibírhatatlan kezdett lenni a meleg, lebattyogtunk a strandra, ahol még ügyeletben voltak a vízimentők. Éppen hívást is kaptak, úgyhogy rohanvást a sziklás partszakasz felé motorcsónakoztak és jetskiztek... :-(
A hullámok eléggé erősek voltak, úgyhogy 5 perces szemezés után Bélus is úgy döntött, hogy ezúttal fürdés nem lesz. Én mondjuk simán ellen tudok állni a hullámoknak, nem kérdés, hogy bele sem akartam menni a vízbe. :-D Fürdés helyett a jégkrémezést választottuk, és milyen jó tettük! Közben találkoztunk néhány "igazi helyi", abo gyerekkel! Még fent a toronyban a kiállításon olvastuk, hogy Palm Beach környékén is elég sok abo törzs él a brit behajózáskor, sajnos azonban az európából hozott fertőzések 50-90%-ukat (!) megölték. A hely neve is régi eredetet mutat: barranjoey "fiatal kenguru"-t jelent az őslakosok nyelvén.
Palm Beach amúgy gyönyörű környék (ez az ingatlanárakon is meglátszik), állítólag a legszebb az északi szakaszon, többek szerint még Manlyt is übereli... Az vicces egyébként, hogy ezen a keleti részen, ahol eddig jártunk, végig gyönyörű partszakaszok húzódnak, sziklás-homokos tengerpartok, nehéz is lehet választani... :-)))
Mi azért halkan megegyeztünk abban, hogy egyelőre a nyúkaszlis végeláthatatlan hosszú partszakaszra szavazunk! ÁÁÁ, egyáltalán nem elfogulatlanul.... :-D :-D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése