Állandóan elhulló internet mellett és állandóan elhulló háziasszonyként nem megy az írás... :-/ Most sem működik a Voda-hálózat (bárcsak itt lenne Yoda mester, és megmondaná, hogy van-e zavar az Erőben --?!), pedig nincs se szél, se eső, se magas páratartalom -- általában ezekre fogjuk, ha valami "gáz" van, azaz nem tudunk csetelni vagy szkájpizni. Még éppen megnyitottam a pikázás albumot, úgyhogy a képek alapján próbálom felidézni az egyre halványuló emlékeket! :-)))))
Ott hagytuk abba, hogy elbúcsúztunk a fürdőköpenyes pasitól, és megkerestük a legjobb zöld füvet, amit sötétben találni tudtunk. Annyira jól sikerült, hoyg ha jól emléxem, ezután sem sikerült ennyire vízszintesben állnunk. Naná, mert keresztben álltunk meg a placcon...:-)
Reggeli utánra tervbe vettük a Waitarere Forest (erdő) körbekerülését, ahol szintén volt forgatás. Ezúttal egy jó nagyot csalódtunk, egyrész a kis filmes útikalauzunkban, másrészt a kiwikben. A könyv leírása alapján nem találtuk meg az odavezető utat, mivel a könyv leutóbbi kiadása óta (2007) valószínűleg felparcellázták a terület egy részét. Szóval a kis poros út és parkoló helyett EZT találtuk.
A parcellákon és kerítéseken kívül még hideg is volt. Jó kis őszi idő. Spuriztunk is tovább, és csak félig néztük meg az Otaki Gorge környékét, ahol találkoztunk egy gyönyörű fehér lóval! :)Következő állomásunk a Paraparaumu-ban található Queen Elizabeth Park, ahol a "Pelennor Fields"-csatát forgatták, persze a jelenetek nagy része műtermi volt, de mégis.... ;) Őrült volt az időjárás, de mi azért kisétáltunk a fekete homokos partra, ahol szuper panoráma és jeges szél fogadott bennünket.. Eszembe is jutott hirtelen Hollandia! :-D
Innen már aztán tényleg csak egy köpésre volt Wellington! Hihetetlen jól benavigáltunk magunkat a belvárosba, úgy hogy csak a nagy Új-Zéland térkép város inzertje állt rendelkezésünkre, plusz tippeltünk... Egyenesen a a Mt Victoriara hajtottunk, majd mindennek a tetején, magasan a város felett, elfogyasztottuk szerény ebédünket, egy-egy műlevest. Majdnem mintha Paklenyicán lettünk volna, csak éppen nem a betonon ültünk, hanem a lakókocsi konyhájában. Aaaannyira jó volt....! Aztán kiléptünk a hideg/rideg valóságba ... aaaannyira hideg volt! Látjátok a képeken, hogy minden meleget magunkra húztunk, és a sapka sem hiányzott a fejünkről...! Mint ma megtudtam az egyik kollégámtól, a várost úgy hívják, hogy "windy Wellington". A szörfözés is igen-igen szenvedve ment.... Na aztán bevetettük magunkat az erdőbe, ami itt is gyönyörű --- csupamakk (végig az ágakon) fák és édesen csiripelő madarak. Ez jutott nekünk. :-) Plusz egy újabb Fimforgatási helyszín, ezúttal komolyan kitáblázva!
Megérte menni két kört, mert ilyet még nem láttunk: Gyűrűk urás, kis csoportos idegenvezetés, a cselekmény pontos bemutatásával, melyhez kis bábukat használtak. Tündéri volt... Röhögtünk nagyokat. Végül aztán mi is eljátszottuk magunknak, ahogy a képzeletbeli fagyökerek alá bújunk a nazgúl-lovas elől ("Get off the road"-jelenet). Asszem, én voltam Frodó... 8-D
Valamiért nagyon jól éreztük magunkat ebben az erdőben, biztosan azért, mert nagyonis beleéptük magunkat a filmbe, ami eléggé gyerekesnek hangzik, de ebből is látszik, hogy ennyi -a képzelet és egy szép erdő- elég a boldogságunkhoz. :-))))
A kultúra nem vágta ki túlzottan a biztosítékot a programunkban, ezért is döntöttünk úgy, hogy az esti punnyadás helyett a Te Papa múzeumban csipegetjük fel a tudnivalókat: a vulkánokról (Bélus mondja: "lenyűgöző volt!"), az élővilágról, a maorikról és a zöld kőről. A 4,2 méteres, tartósítófolyadékban kiállított óriástintahal egyszerre volt hihetetlen és undorító. Nagyon jól éreztük magunkat a Maori Házban, amely egy ácsolt, csupafa-faragás konstrukció. Egy finom kávé és süti a múzeum kávézójában, majd irány a Wellingtonhoz közeli seaview-i, folyóparti kemping. Arra emléxem, hogy amikor megjelentünk a kemping irodájában, a személyzet egyik tagja nekiállt porszívózni. Asszem, este 9kor. Majd a sötétben nehezen találtuk a helyünket, a placcot, emiatt még egy komoly Y-t is kivitelezni kellett a szűk terepen. Aztán megállapítottuk, hogy megint "rosszul" álltunk be: ferdén áll a "kéró", nem folyik le az összes víz a zuhanyzóban. Majd néma csend - valószínűleg nagyon kifújt bennünket a szél....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése