Wombatok és koalák barátja

Amikor 5 éves koromban kórházba kerültem, sok héten keresztül egy koalamackó volt a barátom. Azóta nagyon sok év eltelt, és én már el is felejtettem a bánatűző plüsjátékomat, de amikor körvonalazódni kezdett az Ausztráliába utazásunk, hirtelen eszembe jutott a kis barátom, és biztosra vettem, hogy újra találkozunk, de igaziból, mert ez itten a KoaLand! :-)

Még a hét elején prospektusbeszerző körútra indultam Newcastle-ban (ha már egyszer nincs PestiEst, se ungárise szórólapok, hát ráfanyalodtam a helyi jellegzetességekre), és szerváltam egy buszvonalas térképet, ami szerint a Blackbutt Reserve nagyon közel esik hozzánk! Ez a rezervátum (vagy vadaspark?) mindenféle kedvenc állatnak otthont ad, és mellesleg kiváló piknikezős hely is. Mivel tudtam, hogy koalák és wombatok is laknak benne, beterveztük vasárnapi programnak! Meglepődtünk, hogy a parkban milyen kis helyen élnek a
bentlakók: gyönyőrű madarak a tarka papagájoktól a kis bagolyig (tawny frogmouth -- itt kérjük Jocek és Nyuszi mama segítségét! :) amúgy: http://en.wikipedia.org/wiki/Frogmouth), galambok, amik nem "tyutyurtyúznak", hanem ausztrál kiejtéssel mondják el dalban (meg is tévesztettek rendesen! - tudjátok, mennyire "rajongok" a galambfajtákért.. :-X), kéknyelvű gyík, amellyel sétánk során szabadon is találkoztunk, nem csak az akváriumban (!), búgó emuk és lusta kenguruk, és nem utolsósorban: szabadulni akaró wombatbarátunk, illetve a mindig álmos koalák.

Valahogy nem akaródzott részt venni a koala-etetésben, de a mackó annyira édes látványt
nyújtott, ahogy kapaszkodott az ágakon, hogy muszáj volt a közelébe jutnunk: messziről is mágnesként vonzott magához bennünket Suzy, a 12 éves koalamackó, aki mint kiderült, az eukaliptuszleveleknél is jobban kedveli az idősödő koaláknak járó vitaminbombát, amit a gondozósrác fecskendőből adagolt neki.

:D :D

Nem véletlenül mintázták a teddy beart a koalákról! ;-)