Szombaton a egész napot a REPTILE PARK-ban töltöttük. Készültünk erre egy ideje, régen kinéztük magunknak ezt a helyet, nézegettük a web-lapjukat is párszor --
http://www.reptilepark.com.au/, és az egy prospektusban még diszkontosító jegyet is találtunk. :-) A park a hét mindegyik napján nyitva van, és bár hétvége volt, és igen sok látogató, nekem mégsem volt az az érzésem, hogy agyonnyom a tömeg.
A belépéskor kaptunk egy zöld papírlapot, aminek az egyik oldalán a park térképe, a másik oldalon némi infó + az előadások időpontja, merthogy 15-30 percenként valamilyen "show" vagy etetés zajlott.
A térkép tanulmányozása nélkül is tudtuk, hogy mi lesz az első program: barátkozás, kenguruk és vallabik simogatása. :-) Na nem ám rácson át benyúlkálva, hanem az park kellős közepén, ahol éltek, fák és bokrok és az arra sétálók között. Egyáltalán nem zavartatták magukat, hol legelésztek, hol kengurugráltak, hol pedig hagyták, hogy minden gyerek dögönyözze őket! Nagyon finom kis bundájuk van ám... Szeretnivaló állatok, ezek után pláne nem tudjuk elképzelni, hogy kengurukolbászt együnk...!A bemutatók nagyon jó hangulatban mentek, szinte mindekni szájtátva figyelt vagy vihogott a poénokon. A főmókamester nagyon durva poénokat nyomott, amik általában arra mentek ki, hogy lesznek olyanok, akik ma nem mennek haza - pl. a kiscsaj, aki az óriáskígyót tartotta. :) Ugyanez a pasas csinálta az aligátor etetést, amit nem vártunk meg, csak azt láttuk, hogy farkuknál fogva húzkodta le és dobálta őket a tóba. :D Később ugyanő etette meg a park egyetlen krokodilját, Elvist is. Hát az nem semmi volt! Hatalmas az a krokó!
Láttunk néhány veszélyes kígyót is, maga az "operational manager" mutatott be 3 fajtát, és a egyiktől kigyómérget is levett! Mindenki elképedve figyelte...
Szuperül megcsinálták a hüllő-kiállítást: nagyon sok terráriumban nagyon sok féle állatot mutatnak be. A pókos kiállítás is baromira hasznos, bár őszintén szólva elgondolkodtam azon, hogy nem szívesen találkoznék ezekkel a pókokkal az itt tartózkodásunk alatt.....
Leonardo, az aligátor teknős -- megtiszteltetésnek vettük, hogy éppen akkor dugta ki a csali-nyelvét, amikor figyelni kezdtük :)
Már elsőre is nagyon barátságosnak tűnt ez a Park, szabadnak éreztük benne magunkat, és az itt lakó állatok is szabadabbnak tűntek, mint pl. a Blackbutt Reserve-ben.
És hogy kik voltak a nagy kedvenceink..? Elég nehéz lerövidíteni a listát :)
Én első látásra megszerettem az egyik galapagosi teknőst, aki még pózolt és bele is mosolygott a kamerába.
a legszebb teknős-mosoly
Imádtam a szabadon ugráló, finomszőrű kengurukat. Alig bírtam szabadulni a koalás "kifutók"-tól, mert hihetetlen dolgokat műveltek az ott lakó erszényes pajtások! Tök jó érzés volt egy légtérben lenni néhány pár bagollyal, akik nyugisan pihentek a helyükön, vagy a repülő kutyákkak, akik közöl egy pár egymásba kapaszkodott, és békésen lógott a madárreptető plafonjáról. :) A kacsacsőrű emlős kis virgoncként jobbra balra úszkált a medencéjében, olyan füge volt, hogy alig bírtuk követni! :-)
Volt néhány rejtőzködő kedvenc is: a kis wombatok éppen aludtak a kuckójukban, a tarajos sül pedig beásta magát a faágak/levelek alá.
mint a wombat kommandó tagjai, 10teletünket tettük a helyi wombatoknál is
ez a tasmániai ördög éppen kiterült és pihenget
Tök jó, hogy éppen most megy az egyik csatornán David Attenborough ausztráliás-hüllős sorozata!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése