Footy day!

A vasárnapi húsleves és rántotthús helyett csipegetéssel/sörözéssel egybekötött focimeccsnézés valamelyik "szuper" otthoni stadionban? El tudjuk mi ezt képzelni?

A Kanga Bt. kunsztolásra szakosodott különítménye el tudta képzelni, és "be is vállalta" a "csapatépítés"-t ausszi-módra! :D

Az alábbi meghívót Bélus kapta annál a cégnél, ahol éppen projektel (Sykes). Igaz, ő nem alkalmazott, mégis meghívták velem együtt... :-) Biztosan sejtették, hogy néhány hét alatt nagy rajongója lettem a Rugby League-nek --- ahháháhá :-) (de tényleg)

Fél 12-től gyülekeztek a népek a General Roberts Hotelben, ami különben egyszerűen egy kocsma. (Egy időben nem lehetett kocsmát nyitni, így minden kocsma fölött kialakítottak szálláshelyet is, azóta sok kocsma "hotel" néven fut :)

A jobb kézfejünkre kaptunk pecsétet is, amit felmutatva megnyíltak a sörcsapok, és délben kezdődött az eszem-iszom, egész konkrétan a kézzelevős bajnokság -- sültkrumpli édes-csípős szósszal, és mindenféle töltött izék, amelyek közül több nyelvmegégetős volt. Én például a kezemet is megégettem, amikor véletlenül ráfolyt a sütiből a marhapörkölt, úgyhogy jegelhettem...
A helyiek is megmutatták, mit tudnak, páran szintén megégették a nyelvüket, de ők nyomban tompítottak is a hideg sörrel, illetve sörökkel. Mentek a körök, volt ám tempó, csak a csajok minyimum 4-5 "koktél"-t benyomtak a meccs előtt! :-D :D Az italok közül nagyon menő volt a vodkás kevert, olyan breezer-féle, dobozosból a jim beam kólával, meg a bluetongue. Ezeket bírtam lekövetni. A hangerő és a vihogási index pedig a poharak és üvegek számával egyenes arányban emelkedett. :)

Voltak jó beszólások is, a kedvencem: "héjj csajok, rossz irányba mentek, a Westfield erre van!" - mondat akkor hangzott el, amikor a csaj különítmény (velünk együtt) 2 óra körül elindult a stadion irányába -- szerintül a shopping center helyett. :-D :-D (A Westfield helyett budapesti viszonylatban a Vesztendcici centert lehet érteni. ;-)

A meccs -kick-off :)-amúgy 3kor kezdődött, és még szerencse, hogy idejében elindultunk, mert először rossz sorba álltunk be - a helyismerettel rendelkező spicces "kollégák" vezényletével, és át kellett sasszézni a stadion átellenes oldalán található bejárathoz. :-)

A jegyünk baromi jó helyre szólt! Elég magasan és elég fedetten ahhoz, hogy jól és mindent lássunk + védve legyünk a közelgő vihartól (kémeink jelentették).
Volt már valaki ilyen rögbi stadionban? Hát én nagyon meglepődtem, amikor megláttam, milyenek a sorok... És hogy milyen meredek a feljárat, plusz szinte egymás nyakában kell beoldalazni a helyünkre korlát nélkül...! Jól jött a boulder-technika.. :-)))
Amúgy itt a nagymamák is 100%-os biztonsági faktorral lépdelnek, és mindenféle korosztály láthatóan kellemesen érzi magát akkor is, ha éppen egy ellendrukker-tábor mellé keveredett...
A mi hordánk körülbelül 50 fő folyamatosan fogyasztó főt számlált...., és a "kemény mag" még az idő előtt távozó kollégát is ordítással búcsúztatta... :D
Amúgy kedves fickók.. ;-)

A szabályokkal és a stratégiával csak "nagyjából" voltunk tisztában -- az egyik Bélussal együtt dolgozó fickó kinyomtatta a lényeget a Wiki-ből, de maradéktalanul még nem sikerült bevágnunk a rögbikódexet. Ennek ellenére nagyon élveztük a meccset, és igen jó érzés volt, amikor a helyi csapat összeszedte magát, és baromi jó helyzeteket csinált és használt ki az egyik legjobb (ha nem a legjobb?) csapattal szemben. Volt ám nagy drukkolás! :-)

A meccs után, igaz nagyon sok szemét maradt mindenhol, a nézők nem verték szét a berendezést, sem egymást, hanem mosolyogva távoztak. És mindezt agymosás nélkül! (na jó, volt pár reklám a rövid szünetekben :)

A céges buláj is folytatódott a Hotelben, bár nagyon mondogatták, hogy hétfőn reggel meló... Mi pedig a levezető iszogatás helyett inkább hazavezettünk. :-))

Nagyon jó alkalom volt ez arra, hogy lássam, milyen kedves és nyílt emberek társaságában dolgozik ez a Bélus! :-) Jókat lehetett beszélgetni a sykes-os fazonokkal, sokat meséltek magukról is (!), kérdezgetek is elég sok témával kapcsolatban, aminek spec megörültem, mert pillanatnyilag elég minimális a kommunikációs terem, alig találkozom/beszélgetek helyiekkel... :-) Amúgy ez a nyúkásztli dialektből nagyon durva, én mondom nektek!

Gdáj, hávárja! :+)