Hosszas ráhangolódás után végre-végre együtt is el tudtunk menni jógázni!
Eddig egy Iyengar-csoportot találtunk Newcastle-ban, és mindenképpen ki akartuk próbálni, hogy milyen az óra. Az egyik angolos csoporttársunkkal beszélgetve kiderült, hogy a férjével ők is éppen erre a jógára járnak, úgyhogy az találtam ki, hogy először bemegyek az ő csoportjukba, ami ugyan kezdő, de nekem az is szuper. Sajnos azonban fix létszámmal megy éppen az a csoport, a többi haladó óra időpontja meg nem tuti, úgyhogy helyette a szombat reggel 8 órát céloztuk meg. L2-es csoport, 18 hónapos iyengaros jógás "előélet"-et feltételezve, hát ezt mi be is vállaltuk, ugyan mind a ketten kissé leamortizálódtunk az utóbbi hónapokban. A jóga két óra hosszát tartott, a többi óra egyébként általában 1,5 óra hosszú, mint pl. az is, mire járok keddenként. Szóval, minden izmot szépen átmozgattunk, a gyakorláshoz elég sok segítséget kaptunk + alternatív gyakorlatokat is, ha egy ászanát nem tudtunk kivitelezni a sérülések vagy egyéb problémák miatt. Az óra végéről nekem hiányzott a mantrázás, és elég rövidke volt a relaxáció is.
A jógaterem visszhangzott is kicsit, szóval volt tér, ami fura is volt az elmúlt évek tapasztalatával összehasonlítva, viszont legalább minden és mindenki jól elfér. Van egy külön helyiség, ahol a segédeszközöknek katonás rendben vannak összepakolva -- matrac, takaró, hengerpárna, heveder, tégla. Természetesen mi vittük a saját övünket, és milyen jól tettük! Asszem, ezek nyerő hevederek: a legjobbak! Utólag is nagy köszönet Áginak!! :-)))) Amúgy nagyon hiányoznak a jógamatracaink, kár, hogy azokat nem hoztuk magunkkal... :-/
David a jóga tanár, oktató már 14 éve , és '99 óta okleveles Iyengar jóga tanár. Még azt is írja a honlapján, hogy a Nagy Mesterrel ünnepelte a 80. születésnapját. :) Amúgy mikor véletlenül megemlítettem, hogy beszélek németül, egyből átváltott, és folyékonyan, szinte akcentus nélkül nyomta a szöveget. :-) Nem véletlenül, mert a felesége német, ezt is elmesélte, meg azt is, hogy nagy focirajongó (fussball fanatiker), igazi európai foci (!), és képes egy meccsért Brisbane-be repülni. Sajnos, megsérült a lába focizás közben, vmi műtétje is volt, ami meg is látszott a jógázós mozgásán...
Összességében annyit tudok mondani, hogy nagyon jól esett ez a jóga, de ez sem ér a Dettimancs-féle jógaórák nyomába! Az atmoszféra, az óra felépítése, a megszokott stílus, dinamizmus és kedves jógázós barátaink jelenléte... Szóval: mindenki becsülje meg az otthoni Lehetőségeket, és járjon rendesen, minimum hetente egyszer jógázni Dettihez! :-D :D
***
Szombaton jóga után frissen és üdén felpakoltuk magunkat szendvicsekkel és innivalóval, és elgyalogoltunk a Bar Beackre, hogy jól megérdemelten ott költsük el az ebédünket.
bícses ebéd - majdnem 1enes háttal (jóga után) 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése