NZ - havas (D10-11)

A hétvégén gyűjtöttem egy kis lendületet, amivel befejezem a majdnem négy héttel ezelőtti, nyúlzélandos kalandjaink naplózását. Így jár az ember, ha nem "közvetít" azon melegibe'...

11. nap - Mt Taranaki / Egmont
Az utolsó előtti napunkon az volt az érdekes, hogy már nagyon korán, úgy 6 körül felébredtünk, és ez tőlünk meglehetősen szokatlan. :) De ennek is megvan a magyarázata: előző este már 9-kor kidőltünk a jó kis paradicsomos-tonhalas tészta elfogyasztása után (a jó kis birka megromlott, a grillezés elmaradt). A heggyel feküdtünk és azzal is keltünk: hajnalban, napfelkeltekor rózsaszín árnyalatban magasodott felettünk -- a fejünk felett elhúztuk a kis függönyöket, de mire 20 perc múlva újra kitekintettünk, teljesen felkelt a nap, se felhő, se pára... Gyönyörű hegyi reggel!

Reggeli után menetfelszerelésben érkeztünk az információs pulthoz, ahol kaptunk ötletet az aznapi túrához, és még egy térképet is vásároltunk, hogy legyen mit nézegetni. :) Beírtuk magunkat a hegyi-menő füzetbe, aztán ugyanazon a csapáson, ahol előző este, elindultunk hegynek föl. Volt egy lakókocsis szembeszomszédunk, egy idősebb pár, velük még a reggeli teánál/kávénál találkoztunk a parkolóban, és egymást kerülgetve haladtunk felfelé. Úgy toltuk felfelé, hogy észre sem vettük a gyorsaságunkat, és rövidesen felértünk a Kilátóhoz, ahol találkoztunk két igazi hegyimenővel. Eléggé helyinek néztek ki, és a lakókocsisokkal furcsamód összehaverkodva érkeztek meg utánunk. Ők rövidnadrág, laza ing, kishátizsák, hágóvas (!), 68 betöltött év! Úgy elhúztak mellettünk, mint a szél.. :-))))) Csak kicsit fordítottuk el fejünket, éppen a hegygerincről nézegettünk jobbra-balra, és ők már el is tűntek. :D

Mi egy egyedi útvonalon kirándultunk, mivel kb. 3 órát tudtunk szánni a környékre. Azt tudtuk, hogy a létránál balra, felfelé kell majd menni. Ott már azért volt rendesen hó is, meg emberekkel is találkoztunk, akik nagyon meglepődtek, mert hirtelen csak feltűntünk a nagy semmiből. :) Ebből is látszik, hogy milyen csendesen tudunk mink kirándulni. :)

Fent a hegyoldalban a "csúcscsoki" persze megvolt, de elmaradt a szép kilátás, mert a tiszta reggel után a városból, az óceán felől felszállt a köd. Egymást és a sárga póznákat jól láttuk, de más nemigen. A lefelé menetben, a körjáratban, sokkal több kirándulóval találkoztunk - húsvét hétfőn mindenki kimozdult, és úgy tűnik, ők inkább a betonozott utat választották... :)

A kirándulás után jól megérdemeltünk egy finom ebédet a túristaház/infóközpont kávézójában.

Mt Taranaki/Egmont a tengerparti oldalról

North Egmont után egy tengerparti sétát is be akartunk vállalni, de a Taranaki Whitecliffs Walkway túl hosszúnak tűnt. Nekem valahogy úgy rémlett, hogy a Three Sisters sziklacsoport is valahol a környéken lesz, és a szuper térképen sikerült is megtalálnunk!
Nézzétek meg a fekete homokos, zöld köves képeket a környékről!

12. nap Port Waikato
Az utolsó két napban nagy iramban autóztunk észak felé, így az utolsó éjszakát a Port waikatoi kempingben töltöttük. Nagyon sokat autóztunk, későn érkeztünk, szinte be kellett csöngetni, hogy bejuthassunk. :))) Talán ez volt a legzajosabb éjszakánk, mivel a kempinghelyünk éppen az út mellett volt... :-/ Az utolsó reggelinket viszont végre kevésbé hidegben, kint költöttük el a füvön, pontosabban a kempingasztalon. :) Aznap már csak egy kicsi időnk maradt a környék megismerésére: Port Waikato határába autóztunk, ahol a Gyűrűk urás Széltető-jelenetet forgatták. Sajnos, az egész környék körbe volt kerítve kerítéssel, így közelebb az úttesttől nem jutottunk, de így is elégedettek voltunk, mert a a dombos-sziklás vidék nagyon magtetszett nekünk.

Innen elég közel volt a reptér, kábé 1 óra autózás (közben a lószar ára felment 2$-ra), úgyhogy simán jutott időnk a lakókocsi kitakarítására és feltöltésére. Amandáéknál, a lakókocsikölcsönző cégnél még beszélgettünk kicsit a tapasztalatokról, és a ráadás az volt, hogy a szép kiwis poharainkkal sikerült jó bótot csinálni. Pontosabban elkunyiztuk őket utólagos kifizetés ellenében. Nagyon hozzánk nőttek ezek a bögrék, és mint kiderült, nem is véletlenül: egyedi megrendelésre készültek egy új-zélandi kerámikusművész műhelyében: Kilsby.

***

Nagyon imádtuk ezt a 12 napot! Leautóztunk 2000 km-t, 6 éjszakát kempingben, 2 éjszakát a "szabad ég alatt" töltöttünk. Megismertünk két új-zélandi házaspárt és egy tök jó fej csajt, aki mellesleg egy szuper lakókocsikölcsönző-cég munkatársa. :-) Vettünk forró vizes, tengerparti fürdőt, volt locsolkodás és majdnem-hógolyózás húsvétkor. Szedtünk szelídgesztenyét, ettünk málnát, megcsodáltuk a folyóparti csipkebogyóbokrokat; és isteni volt az új-zélandi gyümölcs! Már most vágyunk vissza --- elég nagy buli lenne, ha még ebben az évben eljutnánk a Déli-Szigetre is... x-)