sad, sad situation

Nem is tudom hogyan kezdjek hozzá.

Biztosan mindenkivel ismeri azt az érzés ami akkor jön elő, amikor rájövünk, hogy elárultak, becsaptak és cserbenhagytak.
"Minden nap" megesik valakivel. Ma éppen én vagyok soron. Nem egyedül.
Több tízezer ember élete kötődik valamilyen formában Oroszlányhoz.

December 31-én bezárják a márkushegyi bányát.
(forrás: index és a városi honlap.)

Ha valakinek van értelme, akkor tudja, hogy mit jelent ez mindazoknak akit érint. És ha ép lelke van akkor nem áll le mocskolóni. (Lásd kommentek a videóhoz.)
Azért jó látni, hogy milyen sokan felfigyeltek rá és értelmesen gondolkoznak erről (ebből következteve más dolgokról is).

Nem mondom azt, hogy nem kell bezárni, mert nem értek hozzá. Abban viszont biztos vagyok, hogy egy ilyen döntés nem születhet egyik napról a másikra. Ha pedig nem, akkor egy tisztességes, felelősségteljes kormánynak (beleértve a jelenlegit és az összes előzőt) kötelessége, hogy megoldásokat dolgozzon ki a város és környező települések lakói számára.
Lehet, hogy nem figyelek eléggé, de még hasonlóról sem hallottam.


Szeretnék kérdezni valamit:
Elhiszi valaki, hogy azért zárják be a bányát mert veszteséges?

Nem látom a jelentkezők kezeit....


Had mondjak még valamit.
Lehet, hogy sok naplopót is eltartott ez a cég, de a legtöbben embertelenül nehéz és veszélyes munkát végeztek és végeznek még ma is.
És midnezek mellett a munkájukért olyan bért kapnak, ami után adót és járulékokat fizetnek.
ŐK (és a többi adófizető balek - mint én is) tartják el az őket semmibevevő politikusokat és fizetik a közvilágítást azoknak a háza előtt akik kikerülik és/vagy "megkönnyítik" a közteher viselését.

Szóval egy kis respekt jó lenne.
Már Oroszlánytól függetlenül is. Csak úgy, egyikünk a másikunk felé.


Jó szerencsét!