2010. augusztus 29., vasárnap

Képeslap

Üdvözletünket küldjük Newcastle-ból!
Az idő csodaszép, 2 nap süt, és élvezzük a "vissza-visszatérés"-t. :D

pénteki nap teljesen munkával telt -- reggel 6-os keléssel, 7-es indulással, 150km/2óra az autópályán; a menetből Bélus kiszállt Cardiffban, én továbbhajtottam Newcastle-ba, hogy elfoglaljam megérdemelt (ideiglenes)helyemet az ottani kollégák között. A változatosság kedvéért megint szabálytalanul parkoltam, mivel az irodának nincs parkolója, ezért "kénytelen" voltam a szemközti bevásárlóközpont parkolójában hagyni a kocsit, ahol a parkolást 2 órára maximalizálták (micsoda változások, mióta elköltöztünk!), és állítólag valami "időtúllépéses" matricákat ragasztanak a szélvédőre. Lekopogandó, hogy én másodszorra is megúsztam a matricagyűjtést. Mellesleg nem is tudom, hogy mennyibe kerülnek ezek a matricák a vétkeseknek..! :D Asszem, semmibe...

Szóval, ha munkaidő akkor munka és spontán megbeszélések a kollégákkal, finom ebéd a napfényben és kávé. Fél 6 körül eltéptem Elernore Vale-be, ahol Marcia barátnőnk és családja lakik. Ezer éve nem láttuk őket, közben Camila lánya is visszaköltözött Brazíliából, úgyhogy náluk találkoztunk - Bélus az egyik sykes-os kolléga fuvarozta. Estére az összes dolgozó kipurcant, úgyhogy már csak egy pizzapartira futotta, no meg egy kis borozásra. Penfolds, Cabernet Savignon. Nyami!
Kivételesen nem Marciáéknál szálltunk meg (a kislányok játszószobájában szoktunk aludni :)), mivel már korábban befoglaltam és kifizettem a hotöjt. Ezúttal is a The Grand Hotelben szálltunk meg, a cityhez + a parthoz közel. AZ érkezésünk filmbeillő volt: éppen csak a hotelhez/kocsmához értünk, lehúzódtunk a járda mellé, amikor a semmiből a hátunk mögött termett egy sötét színű, kék-piros villogós járőrkocsi. "Do you have a license?" - "Isten éltesse járőrpajtás, természetesen van jogosítványom, és nem is ittam többet, mint 1 pohár piros borocskát, azt is már vagy 1 órája..." Na kábé így zajlott a párbeszéd, amelyben kiredült, hogy hősünk (Czeiner B., 35) nem vezetetett ittasan, csupán a parkolóhely keresése bizonyította el, és tette egyenetlenné a kormányozástechnikáját, amiről a járőr azt hitte, hogy ittas állapot. Mindez nem lett volna poénos, ha nem a kocsma mellett állunk meg, a tök sötétben, villogó rendőrautóval a hátunk mögött... Én a kocsma ablakai felöli oldalon ültem, és figyeltem ahogy bentről mások is figyelik a "programot"/Bé alakítását. Na ezek után bementünk a kocsmába, a bálnát magunk mögött húzva, mert bejelentkezni a sörös pultnál, félhomályban kellett. :)
Helyet foglaltunk a bárszékeken, és papíroztunk, miközben a pultos fiú megjegyezte, hogy igen jól sikerült a belépőnk! Hátnyilván! :D :D
Muszáj volt leöblítenünk az izgalmakat egy-egy helyi specialitással (B: írviszki szódával {a helyi szabályok szerint tisztán nem szolgálhatják fel}, T: lemon-lime&bitter {ozi szörp, bárhol kérheted}).
Ez itt, fönt, az ivós/bejelentkezős pult, és a valódi félhomály + meglepően kicsi tömeg és nulla parti... ahhh...

A pénteki/egész hetes kipurcanás után egy laza szombat: reggeli a kedvenc helyünkön/mellett,mert nyílt egy új hely, aminek az ablakában ülve ki lehetett látni a hatalmas Ókeánoszra, 14 teherszállító hajót számoltunk, meg egy fehér óceánjárót. Aztán megjelent egy bobtail kutya, és tisztára olyan volt, mint Alfinger -- a gazdája csak repült utána, miután nekiiramodott...! :)
Mi meg nem a kutya után futottunk, hanem a helyi patikába, amit nagyon szeretünk, meg lottót feladni.

A reggelit aztán le kellett sétálni, ezért elkocsiztunk Bar Beachre (na, ezen biztosan senki sem csodálkozik ;)), és elgyalogoltunk a homokban Mereweatherig. A nehézség csak annyi volt, hogy nekem nem működött olajozottan az egyik térdem, és a homok még jobban gyilkolta - lassú menet volt + térdig érő szélben... Éppen a végére értünk, amikor Marcia telefonált, hogy Bar Beachen várnak bennünket - séta vissza (erőltetett menet), maj ebéd a Darby Streeten erős napsütésben. Mellettünk a helyi ukrán maffia sütkérezett --? bmw és susogós melegítő... pfffff.
Amúgy nem maradtunk sokáig, hazafelé újra beugrottunk Marciáékhoz, ill. a szembekertészetbe, aztán nyomás haza, Szidnejbe. Este Szörny Rt. és korai kidőlés - újabb szép képeslap Newcastle-ból.

2 megjegyzés:

Sóska írta...

kis Alfinger! mennyire cukker! ez a sárkányeregetés nagyon ismerős :-)

b írta...

az tényleg nagyszerű belépő lehetett, emlékszem erre a kocsmapult/recepció kombóra,
mi ez a kavarc a hígított viszkivel?

b