De minek?
Ugyanis reggeli közben hívott Tóni (=Anthony :) kollégám, hogy van egy kis probléma. Ugyanis azon a helyen amit mára terveztünk nem igazán szabad biciklizni. Na, hurrá. A lehetséges két variációból azt választottuk, hogy hely marad, és sajnos a bringák is...
Úgyhogy végül jó kis gyalogos kirándulást tettünk a Garigal National Parkban: Currie Rd-tól Davidson Parkig. Bushwalking le a tengerpartig, aztán tovább egy óriási piknik parkhoz. Csak 7.2 kilométer volt viszonylag egyszerű terepen, de pont elég is volt mára.Az autó hőmérője "csak" 27 fokot mutatott, mégis, a napsütés éppen a határán volt annak, amikor már elviselhetetlennek érzi mindenki, aki nem rendelkezik egy rinocérosz pajzsaival.
Hazafelé még beugrottunk vacsorára valót venni egy bevásárlóközpontba, ahol meglepetten fedeztünk fel egy új kávézót: ennyiféle sütit még összesen nem láttam ausztráliában, mint ami itt volt! És még a kávé is elég finom volt.
Mire hazaértünk, a friss levegő és a testmozgás megtette a hatását. Kicsi olvasás után lebukott a fejem és vagy két órát durmoltam.. Timcsi szerint (a térkép szerint :) "kicsit lepihenek" vacsora előtt.
Mégpedig - kihasználva, hogy tegnap hosszú kihagyás után újra beüzemeltük a BBQ sütőt - finom tiger prawns-t sütöttünk, megturbózva egy pár tükörtojással, párolt zöldséggel (bok choy). Mmmmmm..
Biztos a naptej- és nap-szag miatt, meg hogy péntek este óta nem kapcsoltam be a számítógépemet (és nem gondoltam munkás dolgokra), ahogy kint üldögéltünk a kertben olyan nyaralás érzetem támadt, mint amilyen már nagyon régen volt.
Végre. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése