gőzhajó

Mielőtt elkészítettem ezt a fényképet, az volt az érzésem, hogy belekerültünk a Magyar népmesékbe. Hát nem olyan, mint amilyennek a Terült, terülj asztalkám-at képzeljük? :-)

Ez itt az indonéz változat Alfred kollégánk és kedves neje, Anika prezentálásában. További szereplők: Radika kollégánk és Sean, akik malájok), az összetevőket viszont sajnos nem tudom a nevén nevezni, kábé olyan szinten vagyok, hogy "volt ott strucc is, nyúl is, tigris" :) :)

És hogy mi történt a fotózás után...

A főhelyen egy mini, spray-alakú gázpalackkal működő főzőt láttok, aminek a tetején egy jénaiban rotyog a levesalap, készül a "steamboat", magyar fordításban "gőzhajó". Gőzöm sem volt miért hívják így, aztán utánaolvastam: állítólag a "steambowl" kapott ilyen formát helytelen, kínai-angol kiejtésben, amin nem is lepődök meg, tudván, hogy a kínaiaknak (más ázsiaiaknak is?) gondolt okoz az "l" kiejtése... :-O Szóval ezen a vonalon elindulva bátran nevezhetjük a vacsoránkat kínai leves fondünek! :)

Ha az óramutató járásával ellentétesen indulunk el a főző körül, akkor a következő összetevőket látjuk az asztalon:

- vékonyra szeletelt marha steak husi

- kis tálka chily-szósz

- halgombóc, pl "yem"

- különféle gombák és rák a nagy tálon

- tészta

- bok choi

Asztalon kívülről bekerültek: tofu-kocka, halszeletek.

A levesalap olyan jó kis japánosan csípős-erős volt, úgyhogy az első órában "taknyunk-nyálunk" összefolyt, de az edzésnek köszönhetően :D, egy idő után már a chilly-szószt sem éreztük csípősnek! x-) Meg is jegyezte Alfi kollégánk, hogy európaiakhoz képest meglehetősen/meglepően jól bírtuk a kiképzést...! A kollégák hétfőn az egészségügyi állapotunkról érdeklődtek. :-)))))))))

Apránként mindent szépen megfőztünk, és megettünk --- annyira finom volt!!! Évek óta nem ettem ennyit (utoljára talán Markórobiék esküvőjén zabáltam ennyit, amikor végigettem az étlapot :-o), a sok leves, gombóc és tészta mellé befért egy Calippo és egy pohár fagyi is. :-D

Így nézett ki a tálkám: