2008. június 20., péntek

Nyakon váglak!

Aki nem szereti, ha nyakon vágják, az ne nézze meg a legújabb Tim Burton filmet...! :-)

Mi tegnap megnéztük, mert TB számunkra egy fogalom, és Jeunet mellett letagadhatatlanul kedveljük az ő egyedi színvilágú, nem hagyományos szereplőgárdát felvonultató filmjeit is (jöhet a szürreál minden mennyiségben).
Nálam a lemez valahogy még mindig a Karácsonyi lidércnyomásnál kattog, ami ugyebár nem egy tipikusan karácsonyi, békésen bejglievős családi film, de az animáció felejthetetelen, a filmzene pedig fülbemászó. Fel is hívom rá Bélus figyelmét, hogy ezekkel a dalokkal frissítse karácsonyidalos repertoárját, amiből -mivel ő karácsonyi gyerek- egész évben kapok ízelítőt. ;)
Szóval, a karácsonyos film előtt és után is volt és van nézettsége a filmjeinek, az tuti, úgyhogy itt az ideje, hogy tudatosítsuk magunkban: TB nem a közönség egy szűk körének dolgozik -- csak meg kell nézni a port.hu-n a filmlistát, meg fogtok lepődni! :-)
Batman I-II, az Ollókezű Edwárd, amiből (ó, borzalom...) musicalt csináltak az auszik, a Facérok, amiben az annó imádott Pearl Jam bandából is játszanak páran (kötelezőirodalom a grunge music kedvelőinek!), a Támad a Mars!-ot tévében is többször leadták, hú de vicces ufós film..., Az Álmosvölgy legendáját kéretik kizárólag sötétedés után és dolby hangzással megtekinteni :-P (Bélus egyik kedvence), A Nagy hal és a Halott menyasszony nagy kedvencek, a többiért nem nagyon rajongok, vagy nem hagytak bennem mély nyomot. Asszem, az Ed Woodot át kellene ismételnem, és valami mintha rémlene a Beetlejuice-ból is...

A legutolsó TB-film, a Sweeney Todd - A Fleet Street démoni borbélya, elég sötét -- pár színgazdag jelenettel, sok-sok vérrel és énekkel. Nekem teljesen az volt az érzésem, mintha operát vagy musicalt néznénk, mert a szereplők "dalban mondják el". Ez néha idegesítő is kicsit, mert nem minden szereplőnek van igazán jó hangja (Alan Rickman pl. béna). Nagyon jók a maszkok és a díszletek, Johnny Depp pedig a szokásos formáját hozza -- már Ollókezűként is királyul vágott :-D, bírtuk a megjelenését és a dalait is.

Nagyon drámai, szerelmi a sztori, amiben kiderül, hogy Piton tanár úr sütve a legjobb, bár nem feltétlenül a legjobban emészthető... Hú, de morbid...

Nincsenek megjegyzések: